2013. november 1., péntek

Fűszeres pirított tökmag


Manapság egyre többen csinálnak tök lámpást, de nem mindenki tudja, hogy nem szemét az, amit kiszedünk belőle.
Nálam idén másodszor készült tökfej, és tavaly még a kukában kötött ki a tartalma, idén azonban már taktikusabb voltam és megcsináltam a tökéletes halloweeni horror film nézős nassolni valót.
Ez is az a fajta kaja, amit nagyon jól lehet variálni attól függően, hogy mi van otthon, nekem nagyon bejött ez a kombináció, de szerintem tökéletesen működik valamilyen curryvel is, garam masalával vagy csak simán sóval, de egyesek készítik édesen is fahéjjal.
Abszolút nem macerás a dolog és viszonylag gyorsan kész is van, tehát tökmagra fel!

Hozzávalók:

egy halloweeni tök kikapart belseje (ez általában egy hálós izé és a magok, a hálós izé nyilván nem kell, de ezek össze vannak nőve)
1 tk. só
1 tk. spanyol füstölt paprika
1 tk. cayenne bors
fél ek. olívaolaj
1 dkg vaj

A magokat beáztatom azzal a hálós tökmaradékkal együtt 1-2 órára, ezalatt az izék leúsznak az aljára a magok pedig a tetején maradnak, így meg lehet spórolni a mutatvány legmacerásabb részét.
Még vizesen egy sütőpapírral bélelt tepsire borítom a magokat, összekeverem a fűszerekkel és olajjal, majd 175 fokra előmelegített sütőbe rakom (ha szükséges, néha átkavarom). Fél úton rádobom a vajat (kb. negyed óra elteltével), hagyom, hogy ráolvadjon, kiveszem a sütőből és egy kanállal összekeverem a fűszeres vajjal és olajjal, majd mehet vissza. Én kóstolgattam folyamatosan, hogy mikor van kész, ez nálam fél óra volt, de minden sütő más, úgyhogy ajánlom ezt a módszert.

És íme a jószág, akinek a magokat köszönhetem:





2013. október 17., csütörtök

Spenót, krumpli, tojás


Gyakran szoktam úgy főzni, hogy meglátok egy fotót a világinterneten, amiről úgy érzem, hogy muszáj azonnal megcsinálnom. Ez a taktika sokszor fordítva is működik, ha éppen nincs semmi ötletem, végig szoktam nyálazni a kedvenc éttermeim facebook oldalán a fotókat/ étlapokat és onnan lövök valami szimpit. Most az első verzió történt, a Susogó oldalán futottam bele egy képbe (ott sóska volt a főszereplő), és rögtön tudtam, hogy ez szerelem és nekem is kell.
Azt kell mondanom, hogy nem csalódtam, elképesztően finom ez a fogás. El tudom képzelni egy komoly vacsi előételeként, de főételként is tökéletesen megállja a helyét.

Hozzávalók 1 főre:

-a spenóthoz:
13 dkg forrázott spenót (forrázva mértem)
6 cm póréhagyma karikákra vágva
1 gerezd fokhagyma préselve
5-6 ek. tej
2 ek. mascarpone
1 ek. frissen reszelt parmezán

frissen őrölt fehérbors
egy kevés reszelt szerecsendió
olívaolaj

-a tojáshoz:
1 tojás

egy kevés olívaolaj
fekete hagymamag
pirított szezámmag
egy kevés snidling apróra vágva

-a krumplihoz:
3 szem közepes újkrumpli alaposan megmosva, negyedelve
olívaolaj
nagy szemű só (fleur de sel)

A krumplival kezdem, sütőpapírral bélelt tepsire terítem, sózom és kézzel összekeverem egy löttyintésnyi olívaolajjal majd 200 fokra előmelegített sütőben készre sütöm.
A spenóthoz olívaolajon alacsony lángon puhára párolom a póréhagymát, majd mellédobom a fokhagymát, egy percig pirítom őket, felöntöm a tejjel és mascarponéval, sózom, borsozom, belereszelem a szerecsendiót, belerakom a spenótot, 5 perc alatt összefőzöm őket, botmixerrel pürésítem, majd belekeverem a parmezánt.
A buggyantott tojást sokan sokféleképpen készítik, van, aki örvényt csinál a vízbe, van aki ecetet rak bele, van, aki kombinálja ezt a kettőt, nekem azonban egy másik módszerem van. Egy mélytányérba folpackot fektetek, bekenem olívaolajjal, sózom, ráütök egy tojást, fölhajtom a széleket és egy Ikeás kapoccsal rögzítem, majd forrásban lévő vízben 3-4 perc alatt készre főzöm.
Tálalásnál alulra jön a spenót, rá a krumplik, melléjük pedig a tojás megszórva snidlinggel, hagymamaggal és szezámmaggal.

2013. augusztus 22., csütörtök

Kukoricakrémleves tortilla chips-szel, sajttal és korianderrel

Ezt a levest tavaly főztem először és meg vagyok róla győződve, hogy 10 év múlva is fogom; sőt, ez lesz az első dolog, amit csinálok, amint lehet kukoricát kapni.
Ritkán mondom, hogy valami kötelező megcsinálni, de ezt az, elképesztően finom, ráadásul alig van vele munka.
Szerintem egy komoly vacsi alkalmával tökéletes előétel, de akkor is csodás, ha a tv előtt ülve csak egy levest enne az ember.

Hozzávalók 2 főre:

-a leveshez:
3 szál újhagyma a zöldje nélkül karikákra vágva (egy kicsi azért mehet bele abból is)
1 fej kukorica a torzsájáról késsel levágva
fél liter zöldség alaplé
3 dkg vaj
1 dl tejszín
tabasco ízlés szerint (először kevesebbet, és ha kevés, mehet még bele) (én egy teáskanálnyit raktam bele)
olívaolaj

-a tálaláshoz:
fejenként egy kis marék tortilla chips
fejenként egy kis marék reszelt sajt (cheddar pl.)
1-2 friss koriander levél

Az olívaolajon megfonnyasztom a hagymát közepes lángon (5/9), majd amikor már puha, felöntöm az alaplével, beleszórom a kukoricát és magas lángon felforralom. Ha már forr a leves, alacsonyra veszem a lángot (4/9) és gyöngyözve forrva készre főzöm a zöldségeket (ez nálam fél óra volt), majd beledobom a vajat, hagyom elolvadni, felöntöm a tejszínnel és botmixerrel pürésítem. Ha valakit zavarnak a kukorica héjak, ezen a ponton átpasszírozhatja a levest, de szerintem anélkül is jó otthon (ha étteremben csinálnám, azért nem hagynám ki ezt a lépést).
Tálaláskor megszórom a chips-szel, korianderrel és sajttal.

2013. július 23., kedd

Saláta fügével, pármai sonkával és tökmaggal


Ez a fogás az utolsó azok közül, amiket Tomcsányi Dóri diplomamunkájához készítettem.
Nagyon egyszerű, villámgyorsan elkészülő, mégis elég mutatós salátáról van szó.
Mivel ennyire letisztult, azon áll vagy bukik a dolog, hogy milyen alapanyagokat vesz hozzá az ember, ebben az esetben nem érdemes ezen spórolni.
Szerintem szuperül megállja a helyét egy elegáns vacsora előételeként, de kicsit nagyobb adagban tökéletes könnyű vacsoraként is.


Hozzávalók 2 főre:

-a salátához:
fejenként 3 marék vegyes salátalevél (pl.: spenót, mángoldlevél, rukkola, lollo rosso, valeriána)
fejenként 3 szelet pármai sonka
fejenként 1,5 füge negyedelve
fejenként egy marék pirított tökmag
fejenként másfél hónapos retek vékony félkarikákra vágva

-az öntethez:
1 tk. dijoni mustár
1 tk. só
frissen őrölt bors
1 ek. narancsos fehér balzsamecet (e helyett nagyon jó szerintem a sima fehér balzsamecet és egy evőkanál frissen facsart narancslé)
3 ek. extra szűz olívaolaj

Alulra halmozom a leveleket, rá a sonkát, arra pedig mehet a retek és szépen elrendezett fügék, ezt meglocsolom a kézi habverővel kikevert öntettel (az olaj kivételével minden mehet egybe, az olajat pedig lassú sugárban öntve hozzá folyamatosan keverem), majd megszórom a pirított tökmaggal.

Végül pedig itt a kép a hozzá készült csodás ruháról:




2013. június 24., hétfő

Garnéla karfiolpürével és kapribogyóval

Határozottan állíthatom, hogy ez a házasság a mennyekben köttetett. A karfiolpüré egy csodás dolog, ettem már mindenfélével, de messze garnélával a legjobb, ami végre nagyon könnyen fellelhető Budapesten is a Vörös Homár nyitása óta. Korábban Budaörsre jártam ki halért, de amióta a fent említett műintézményben is minőségi áruhoz lehet jutni, már a fővárosban sincs gond a halak beszerzésével.
Ezzel a kombinációval úgy rémlik, hogy Segal Viktor jóvoltából találkoztam, de mikor kerestem, egyik könyvében sem találtam (talán az éttermében ettem?), mindegy is, az a lényeg, hogy működik.
Lehet előételként adni egy szexi vacsora alkalmával, vagy főételként akkor, ha a menü legalább 4 fogásos. Ez is Dóri diplomamenüjének része, és mivel az 5 fogásos, bőven belefért, hogy ez legyen a főétel.
Szerintem elképesztően jól és ünnepélyesen néz ki ez a tányér, én hétköznapi vacsiként nem adnám, viszont  különleges alkalomakra szuper, és mivel nagyon egyszerű megcsinálni, bárki nekiállhat és pillanatok alatt tehet az asztalra egy jól megkomponált ételt.

Hozzávalók 3 főre:

1 kis fej karfiol
olívaolaj
1 nagy fej mogyoróhagyma közepes kockákra vágva
3 dkg vaj
8 dkg mascarpone
olívaolaj


fejenként 6 nagy garnéla (3, ha előételről van szó)

frissen őrölt színes bors
egy fél citrom leve
olívaolaj

-a tetejére:
fejenként egy kis marék vegyes salátalevél (pl.: spenót, mángoldlevél, rukkola, lollo rosso, valeriána)
fejenként 6 nagy szemű kapribogyó

Sós vízben puhára főzöm a karfiolt, miközben alacsony lángon egy kevés olívaolajon puhára párolom a hagymát. Ha elkészültek, a karfiolt leszűröm, elkeverem a vajjal és mascarponével, hozzáadom a hagymát, sózom és botmixerrel pürésítem.
Eközben teflonserpenyőben a legnagyobb lángon sóval, borssal és egy kevés citromlével készre sütöm a garnélákat (ez kb. 2 percet vesz igénybe), majd jöhet a tálalás.
Ez az étel szerintem előételként és főételként is úgy mutat jól, ha hosszúkás tányéron 3 külön kis adagot adunk belőle. Tehát alulra 2-2-2 evőkanál karfiolkrém, rájuk fél-fél-fél marék saláta, majd arra a garnéla (gombóconként 1, ha előétel, 2 ha fő), végül pedig 2-2-2 nagy szemű kapribogyó.

2013. május 25., szombat

Nyerj páros belépőt a Gourmet fesztiválra!

Mint azt az előző bejegyzésben említettem, idén is lesz Gourmet fesztivál, ráadásul nem is akármilyen kiállítókkal és programokkal. Meg vagyok győződve róla, hogy akit egy kicsit is érdekel, hogy mit eszik, illetve mi történik a magyar gasztronómiában, annak ott a helye. És ebben most én is tudok segíteni, mivel nálam is lehet nyerni egy páros belépőt!

A kérdés pedig:

Mi lesz a témája az idei Segal- Bíró párbajnak? (Amit egyébként rettentő izgatottan várok)

A megfejtéseket kedden délig várom ide kommentbe, illetve a facebookra a vonatkozó bejegyzés alá, délután sorsolok! (kérlem aki ide kommentel, írjon elérhetőséget is!)

Segítségként ajánlom a hivatalos oldal áttanulmányozását.

Kedvcsinálónak pedig itt megnézhetitek az idei kiállítók listáját!

Hajrá!

EDIT:

A szavazást lezártam és a random.org segítségével megvan a nyertes, aki nem más, mint Németh Zoltán Gábor, gratulálok és remélem azokkal is találkozom majd kint, akiknek most nem kedvezett a szerencse!




2013. május 17., péntek

Kecskesajtos, zöldalmás krumplifőzelék lazaccal és Gourmet Fesztivál ajánló


Már közel egy éve tartogatom ezt a receptet, hogy megfelelő időzítéssel tudjak ajánlót írni mellé. A tavalyi Gourmet Fesztiválon találkoztam ezzel a fogással először, igaz, ott lazac helyett pisztráng volt hozzá, és szerelem volt rögtön, akárcsak maga a rendezvény. Aki nem tudná, annak elmesélem, hogy arról szól a dolog, hogy az ország legjobb helyei összegyűlnek a Millenáris parkba 3 napra és külön erre az az alkalomra kitalált fogásokat (azért néhol van átfedés az étlappal) kínálnak kis adagban, hogy mindent végig lehessen kóstolni (bár annyi kiállító van, hogy szerintem muszáj 3 napra menni).
Már az előző évi felhozatal is csodás volt, de az idei még azt is felülmúlja, teljesen tűzbejöttem, mikor olvastam a kiállítók listáját és vad telefonálgatásba kezdtem, hogy szóljak az enni szerető ismerőseimnek, hogy mindenképpen szervezzék úgy a hétvégéjüket, és ezúton szeretnék szólni azoknak, akik olvassák ezt, hogy kötelező a részvétel!
A receptről annyit, hogy a Pest-Buda standján kóstoltam és tudtam, hogy azonnal bekerül az állandó repertoárba, mert nagyon egyszerű megcsinálni, elképesztően dekoratív és nagyon jól működik egy komolyabb vacsi főételeként, úgyhogy hajrá!

Hozzávalók 2 főre:

-a főzelékhez:
1 szál újhagyma karikákra vágva
2 szem főzni való krumpli 1x1x1 cm-es kockákra vágva (meghámozva)
1 zöldalma meghámozva és 8x8x8 mm-es kockákra vágva
1 dl tejszín
75 g kecske krémsajt
3-4 ek. tej (ez függ attól, hogy ki mennyire szereti hígra a főzeléket, lehet akár több is, de el is hagyható)
olívaolaj
egy kevés vaj (1-2 dkg)
apróra vágott snidling


-a lazachoz:
fejenként egy szelet lazac
só (lehetőleg fleur de sel)
frissen őrölt bors
citromlé
olívaolaj

A főzelékkel kezdek, sós vízben puhára főzöm a krumplit, közben a vaj és olívaolaj keverékén alacsony lángon puhára párolom a hagymát. Ha krumpli elkészült, leszűröm, félreteszem a felét és a maradékot a hagymával, kecskesajttal, a tejszínnel és a tejjel botmixerrel pürésítem, sózom ha kell, majd visszaöntöm bele a félretett krumplikat.
Ha ezzel megvagyok, készre sütöm a lazacot, sózom, borsozom és viszonylag magas lángon megsütöm mindkét oldalát. Nagyon kell figyelni, hogy ne süljön túl, mert úgy ehetetlen lesz, akkor jó, ha még kicsit rózsaszín a közepe (ha túl nyers lenne, de a kérge már kezd jónak tűnni, alacsonyabbra kell venni a lángot alatta). Végezetül az almát elkeverem a főzelékben, rászedem a lazacot, amit meglocsolok citromlével és megszórom snidlinggel a főzelék tetejét.

És ne feledjétek, május 31.- június 2.-ig Gourmet Fesztivál a Millenáris parkban!

2013. május 12., vasárnap

Dim sum


A héten nagy megtiszteltetés ért, én lettem a NoSalty vendégbloggere, és dim sumot csináltam. Ez az egyik kedvenc távol-keleti fogásom, először a Momotaróban találkoztam vele, majd különböző országok kínai negyedeiben.
Eredetileg egy kantoni fogásról van szó, ám ma már a világom mindenhol elterjedt és számtalan formában készítik. A tésztája is rengetegféle lehet, a vékony wontontól kezdve a kelt verzióig. A töltelékek variálásának pedig tényleg semmi nem szab határt, és szerintem talán ez a fajta étel adja a legjobb lehetőséget elkezdeni kísérletezni a fúziós fogásokkal, remekül el tudom képzelni akár magyaros dolgokkal (gombapörkölttel például) töltve és mellé pörköltszaftos tejföllel tálalva.


Nálam egy klasszikusabb verzió, gombás-káposztás készült.
Nagyon ajánlom mindenkinek, mivel nem nagy ördöngösség megcsinálni, mégis komoly sikereket lehet vele aratni.
Recept hozzá itt.
Ez a kép kimaradt a fázisfotók közül, pedig abszolút életem.