VKF XXVI! - Tonhallal töltött cukkini salátával

Kapóra jött nekem a mostani VKF! kiírás, mivel már egy ideje tervezem megosztani másokkal is ezt a csodás fogást. Vesta olyan nyári előételeket kért tőlünk, amik mind alapanyagaikban, mind technikájukban kötődnek az évszakhoz. Az én ételem főleg a könnyedségével felel meg ennek a követelménynek, illetve ha tökéleteset akarnék gurítani, faszénen sütöttem volna meg a cukkiniket (de mi nem grilleztünk ma, úgyhogy csak ennek a kedvéért nem álltam neki férfiak nélkül tüzet varázsolni).
Már évek óta figyeltem Rovinjban a no pizza, no čevap, no calamari feliratú helyet, és idén végre sikerült is bemennünk. A felirat maximálisan igaznak bizonyult, egy 5 asztalos kis helyiségről van szó, ahol az étlap nagyon rövid és minden fogás nagyon ki van találva, ha valaki arra jár, érdemes ellátogatni (nem a legolcsóbb hely, de talán nyaralás alatt megengedheti magának az ember); itt ettük ezt előételként, és annyira beleszerettem, hogy föl is került az állandó repertoáromba.
Egy komoly vacsora előételeként vagy akár egy könnyű ebéd főfogásaként is el tudom képzelni.

Hozzávalók 5 személyre:

-a cukkinihez:
3 közepes méretű cukkini hosszában 2-4 mm-es szeletekre fölvágva
3 tonhal konzerv (a kicsi Calvo-t használtam)
fél doboz tejföl
egy negyed lime leve
3 tk. tejszín
3 tk. friss kapor nagyon apróra vágva
annyi szál snidling, ahány cukkini készül
só
olíva olaj

-a salátához:
fejenként 2 marék vegyes saláta levél
fejenként 2-3 db koktélparadicsom félbevágva
fejenként 5-6 fekete olajbogyó
fejenként 5-6 szem kapribogyó
10 dkg félkemény kecskesajt 1x1x1 cm-es kockákra vágva

-a vinaigrettehez:
1,5 tk. magos mustár
1 ek. málnaecet (eredetileg bodzaecetet terveztem, de nem sikerült szereznem)
4 ek. extra szűz olívaolaj
só
frissen őrölt színes bors

A cukkiniket kevés olíva olajon magas lángon megsütöm (ha jófej vagyok, grillen), majd leitatom róluk a fölösleges olajat, és hagyom őket teljesen kihűlni. A pástétom hozzávalóit villával alaposan összedolgozom, majd nem túl vastagon megkenem vele a cukkiniket, föltekerem és átkötöm a snidlinggel.
A vinaigrettehez a mustárt, az ecetet a sót és a borsot összekeverem, majd habverővel folyamatosan keverem, miközben lassú sugárban hozzáöntöm az olajat. A salátát és a paradicsomot beleforgatom az öntetbe, a tányér közepére rakok belőle, rászórom a sajtot, olajbogyót és kapribogyót és mellérakom a tekercseket. Érdemes mellé karikára vágott baguettet adni.

Sárgarépafasírt spenótos krumplipürével

Ezt a fogást a Fényérzékenyen láttam, és rögtön beleszerettem. Az oldal tanulsága szerint a Kőlevesben ette a szerző, gyanítom, hogy napi ajánlat volt, mert az állandó étlapon nem találtam. Mindenesetre hálás vagyok neki, mert csodás ötletet adott. Ráadásul ez a fasírt nagyon jól használható más formában is, pl. sütőben sütve keménytojással a közepén vagy még kisebb gombócokat csinálva buliban zöldfűszeres tejfölbe mártogatva. A krumplipüré pedig a hagyományos családi verzió egészen addig a fázisig, amíg össze nem keverem a spenóttal.
Szerintem csodás hétköznapi vacsora vagy ebéd és a fasírtokat elő lehet készíteni majdnem teljesen, a kisütés előtti fázisig.

Hozzávalók:

-a fasírthoz:
4 nagyobb sárgarépa a reszelő nagy lyukán lereszelve
1-1,5 zsömle tejbe áztatva és ledarálva
3 tojás
3 marék zabpehely szintén tejbe áztatva
3 szál újhagyma apróra vágva és olíva olajon megfonnyasztva
3 gerezd fokhagyma préselve
1 tk. őrölt kömény
2 marék parmezán a reszelő közepes lyukán lereszelve
frissen őrölt színes bors
annyi zsemlemorzsa, ami ahhoz kell, hogy összeálljon a massza (1-2 marék)
só
panko (ebbe forgatom bele a fasírtokat)
olaj a bő olajban való sütéshez

-a spenótos krumplipüréhez:
4 nagy szem krumpli meghámozva és 2x2x2 cm-es kockákra vágva
5 dkg vaj
2,5 dl meleg tej
1 gerezd fokhagyma
10 dkg bébispenót
olíva olaj
só

A fasírthoz a panko és az olaj kivételével összekeverem a hozzávalókat, hagyom 20-30 percet pihenni, majd 3-4 cm-es átmérőjű golyókat formázok belőle, pankoba forgatom és viszonylag forró (9-10/11-es fokozat) olajban aranybarnára sütöm.
A krumplit sós vízben puhára főzöm, krumplinyomóval a vajjal együtt áttöröm, fokozatosan hozzádolgozom a tejet még mindig a krumplinyomóval dolgozva. Utolsó fázisként olíva olajon megfonnyasztom a fokhagymát és a spenótot, majd összekeverem a pürével.
Nálunk megoszlottak a vélemények, a társaság egyik fele üresen ette, mások a kovászosuborkára szavaztak, szerintem a cékla a legjobb hozzá.

Fehér spárgás lasagne

Szerintem ez a legjobb dolog, ami a spárgával történhet. A semleges tészta és besamel mellett nagyon koncentráltan van jelen a zöldség tiszta íze.
Először tavaly nyáron ettem ilyet a Donatella's Kitchenben. Azóta vártam remegő térdekkel az idei spárgaszezont, úgyhogy amint beköszöntött, ez volt az első (és azt hiszem az ez évi utolsó is) spárgás kaja nálunk (nem is értem, hogy miért csak az idény végén sikerült föltennem ide, azért remélem más is lesz olyan mázlista, hogy sikerül még a főszereplőből június közepén is szereznie).
Tökéletes hétköznapi vacsora, de én jeles alkalmakra is el tudom képzelni, csak akkor figyelni kell, hogy 1 személyes tálakban süsse az ember, mert nem túl dekoratív tányérra szedve (mivel a lényeg a sok krém, kevés tésztában van).

Hozzávalók 4-5 főre:

20 dkg lasagne tészta (én most boltit használtam, de lehet frisset is)
15 dkg ementáli
3 marék frissen reszelt parmezán

-a spárga krémhez:
1,5 kg fehér spárga (a sípok nélkül)
1 nagyobb vöröshagyma (lehet főzőhagyma is) közepes kockákra vágva
12 dkg mascarpone
3 dkg vaj
olívaolaj
só
fehérbors
2 marék frissen reszelt parmezán

-a besamelhez:
4 dkg vaj
3 ek. liszt
kb. fél liter tej (amennyit fölvesz a mártás)
2 marék frissen reszelt parmezán
só
szerecsedió

-a sípokhoz (ez a spárga csúcsa, én a fölső 8 centit hagytam ki a krémből):
a másfél kg spárga sípjai
1 szál újhagyma
só
(a tetejére érdemes 1-2 egész szál spárgát is félrerakni)

Vaj és olívaolaj keverékén üvegesre párolom a hagymát, majd mehet mellé a kb. 3 centis csíkokra vágott spárga (a sípokat félreteszem), sózom, borsozom, majd felöntöm a vízzel, hozzáadom a mascarpone 1/3-át, és fedő alatt közepes lángon puhára főzöm a spárgákat (a végén érdemes levenni a fedőt, hogy a víz egy része elpárologjon). A végén belekeverem a maradék mascarponét és a parmezánt, majd botmixerrel nagyon simára turmixolom.
A sípokat és az egyben hagyott spárgákat a sóval és újhagymával megfőzöm (annyi vízben, hogy éppen ellepje őket), majd leszűröm, és félreteszem (a hosszú szálak miatt érdemes serpenyőben csinálni).
A besamelhez a vajon megfuttatom a lisztet, a sót és a szerecsendiót, majd folyamatosan adagolom hozzá a tejet és kézi habverővel keverem, amíg el nem éri a megfelelő folyékonyságot, a végén belekeverem a parmezánt.
A besamell 2/3-át a spárgakrémhez keverem, és kezdődhet az összeállítás.
Alulra egy réteg krém kerül, rá egy réteg tészta, amire megint krém, majd a sípok egy része, egy kis ementáli, reszelt parmezán, majd megint tészta, ezt ismétlem addig, amíg 4 vagy 5 réteg tészta lesz, az utolsó réteg tészta tetejére alulra egy kis spárgakrémet kenek, fölülre pedig a maradék besamelt, megszórom reszelt ementálival, ráfektetem az egészben hagyott spárgákat, majd 210 fokos sütőben készre sütöm.

Bagel

Mindig irigykedve néztem a tvben a bagelt evő New York-iakat, úgyhogy amikor elkezdtem komolyabban kenyereket sütni, ez volt az egyik első kísérletem, ami számomra máig érthetetlen okból kudarcba fulladt. Úgyhogy fél évvel ezelőttig nem is próbálkoztam újra, akkor azonban hihetetlen elszánt lettem és végignyálaztam rengeteg receptet, amiből végül kreáltam ezt, a saját tésztámmal és Eszter tekerési módszerével. Egyébként részletes bagel sztorit is nála olvashattok. Nálunk a töltött változat a nyerő (recept hamarosan), de mivel előre figyelmeztettek, hogy egy hatalmas adag gyönyörű füstölt lazac fog ma érkezni, úgy döntöttem, hogy simát sütök. Vigyázat, soha nem lehet belőle eleget csinálni!

Hozzávalók 10 db bagelhez:

fél kg liszt
1 zacskó instant élesztő
1 dl tej
4 ek. kristálycukor (kb. 5-6 dkg)+ 1 ek. a főzéshez
2 tk. só
2-3 dl langyos víz (attól függ, hogy mennyit vesz föl a liszt)
egy löttyintésnyi olaj
egy egész tojás fölverve
szezámmag, mák, lenmag, mandula (vagy amit talál az ember) a tetejére

A liszthez öntöm az élesztőt, a sót, a cukrot és egy villával összekeverem, majd hozzáöntöm a tejet és a vizet. Először még a villával összedolgozom egy kicsit, majd áttérek a kézi dagasztásra. Fél úton ráöntöm az olajat és azzal dagasztom tovább, összesen kb. 10 percig, majd tíz részre osztom és negyed órát- 20 percet kelesztem (ez alatt az idő alatt nagyszerűen lehet ingával tesztelni, hogy kinek hány és milyen nemű gyereke lesz). Eztután kb 15-20x5-6 centis téglalapokat nyújtok, aztán föltekerem őket (a végénél érdemes vizet használni ragasztónak), majd a kígyók végét is összedolgozom egy kis vízzel (az egyikből tölcsért csinálok, és abba dugom bele a másik felét), majd 40-50 percen keresztül meleg helyen kelesztem őket (ezt az időt pedig remekül lehet délutáni szexre hasznosítani). Egy lábosban vizet forralok egy evőkanál cukorral, majd kb. fél perc alatt előfőzöm benne a bageleket, majd megkenem a tojással és megszórom a magokkal. 180 fokra előmelegített sütőben sütőpapírral bélelt tepsiben aranybarnára sütöm őket (csak nagyon jó minőségű sütőpapírral érdemes nekivágni, mert a cukor miatt eléggé ragad). Mi most füstölt lazaccal, krémsajttal (csakis Philadelphia), rukkolával, snidlinggel és fekete olajbogyóval ettük, de akármi kerülhet bele. Másnaposan érdemes a vágott felét megpirítani, bár nálunk ez az állapot soha nem következik be, mivel mindig azonnal elfogy az összes.

Karalábé krémleves medvehagyma olajjal

Hosszú várakozás után végre én is eljutottam a Maligánba, ahol az 1500 forintos, 3 fogásos ebédmenü részeként találkoztam ezzel a levessel. Meglehetősen furcsának találom, hogy míg a szomszédos Pastrami tömve van vendégekkel, addig mi egyedül ültünk az étteremben, holott össze se lehet mérni a két hely színvonalát, arról nem is beszélve, hogy anyagilag is a Maligán a befutó; ha ott dolgoznék, biztos, hogy eszembe nem jutna máshol ebédelni.
Az elmúlt két hétben már másodszor főztem ilyet, és biztos, hogy ezentúl is minden karalábé szezonban elő fog kerülni; ráadásul még azok is megeszik, akik egyébként utálják ezt a zöldséget. Az olaj pedig kicsit macerás, ám elég egyszer csinálni, utána hetekig eláll a hűtőben és akármire lehet locsolni egy kicsit, és ha éppen nem sikerül medvehagymát szerezni, ezzel a Szakácsok könyvében leírt módszerrel akármilyen zöldfűszerből gyönyörű, mélyzöld olajat lehet varázsolni.

Hozzávalók:

-a leveshez:
2 fej karalábé (ezek viszonylag nagyobbak voltak) kb. 1x1x1 cm-es kockákra vágva
3 kicsi vagy 2 nagy fej vöröshagyma közepes kockákra vágva
5 dl tej
1 liter zöldség alaplé
2 ek. mascarpone
3 dkg vaj
olíva olaj

-az olajhoz:
2-3 marék medvehagyma
1,5 dl napraforgó olaj
1 dl extraszűz olíva olaj

Célszerű először a levest föltenni, mert amíg a zöldségek megpuhulnak, pont el lehet készíteni az olajat.
Vajon és olíva olajon közepes lángon megfonnyasztom a hagymát, majd felöntöm az alaplével és beledobom a karalábét, majd nagy lángon fölforralom, aztán kis lángon legalább fél óráig hagyom gyöngyözve forrni. Ha a karalábé már majdnem kész, hozzáöntöm a tejet, teljesen puhára főzöm a zöldségeket, majd botmixerrel pürésítem, hozzáadom a mascarponét és meg egyszer gyorsan fölforralom.
Az olajhoz a hagymát 5 másodpercre lobogó vízbe dobom, majd 20 másodperc alatt jeges vízben kihűtöm, aztán lecsöpögtetem róla a vizet, majd összeturmixolom a napraforgó olajjal, hagyom kicsit pihenni, végül gézen átszűröm, és utolsó lépésként összekeverem az olíva olajjal.

Póréhagymás, fetás, sütőtökös tortácska

Amikor jöttem haza a fodrásztól, nagyon megéheztem, és rájöttem, hogy nem bírok még egyszer rendelt/ utcán vásárolt szart enni, de rengeteget kellet rajzolnom, úgyhogy valami gyors megoldásra volt szükség. Bevillantak a leveles tészta alapú torták, korábban már népszerűsítettem én is, mivel nagyon gyorsan kész van, nem macerás megcsinálni, szezontól függően ezer féle képpen lehet variálni és jól lehet lakni vele. Úgy döntöttem, hogy körülnézek hazafele a közértben és a választéktól függően kap tölteléket az ebédem. Nagy bánatomra csak sütőtököt találtam (nem igazán kedvelem), de bátor voltam és belevágtam. Utólag úgy érzem, hogy jó döntést hoztam, mivel azóta már másodszor sütöttem. Az első verzió nagy tortaként készült, most viszont kicsiket csináltam a szombat esti bulizás előtti alapozáshoz.
Ezt az ételt ajánlom gyors vacsoraként, buli kajaként vagy ha van több ideje az embernek szép kosárkákat csinálni (pl. ilyen módszerrel), lehet egy komolyabb vacsora előétele is.


Hozzávalók:

1 csomag leveles tészta
1 kicsi sütőtök fele 1x1x1 cm-es kockákra vágva
1 nagy póréhagyma
4-5 dkg reszelt ementáli (de nem a nagy lyukon lereszelve)
1-2 dkg gorgonzola
1 dl sűrű tejszín
1-2 dkg feta
3 dkg vaj
olíva olaj
só frissen őrölt színes bors

A leveles tésztát megfelelő méretűre vágom (kinyújtom, ha kell), és kibélelem vele a sütőformát (lehet nagyot vagy kicsit is választani alkalomtól függően), megszurkálom az alját és 200 fokra előmelegített sütőben félkészre sütöm (korábban kihagytam ezt a lépést, de nekem kicsit nyers maradt a tészta alja).
A kockára vágott sütőtököt a póréhagyma nagy részével (egy 8 centis darabot érdemes félrerakni lehetőleg a vége felől, így szép narancssárga lesz a püré), egy kis olíva olajon és a vajon megfuttatom, majd sózom, borsozom és fél deci vízzel puhára főzöm, belemorzsolom a gorgonzolát, összeturmixolom a tejszínnel, majd belekeverem a reszelt sajtot. A torták aljára 1-2 hagymakarikát fektetek, kanalazok rájuk a püréből, a tetejére mehet megint egy kevés hagyma és a feta, majd a sütőben készre sütöm őket.

VKF! XX.- Udonleves garnélával

A mostani VKF! témája a leves. Nagyon kedvelem ezt a műfajt, de ahogy a blogon is látszik, leginkább krémlevest eszem, de azt minden zöldségből. Úgy gondoltam, ha már VKF!, akkor valami menőbbel kéne előrukkolni. Mostanában nagyon népszerű nálunk a japán konyha (heti háromszor rendelünk sushit, ami tudom, hogy nem szép dolog, de állandóan rajzolok, és nem igazán van időm főzni), ezért gondoltam úgy, hogy kelet felé veszem az irányt.
Ez egy nagyon egyszerűen elkészíthető és nagyon kiadós étel, ha egy vacsorába kéne belekomponálnom, akkor valami csipegetni való előételt adnék és desszertnek maximum gyümölcsöket. De a legjobb hétközapi vacsoraként, amikor úgyis fáradt az ember és nem akar órákat a konyhában tölteni, mivel nagyon gyorsan kész van, és ha egyszer beszerzi az ember az alap hozzávalókat (én a Kapy és Törökvész út sarkára szoktam járni a japán és koreai boltba, de pl. a Culinarisban is kapható minden hozzá), nem is kell külön nyakunkba venni a várost, elég a sarki közértbe beugrani újhagymáért. Alapja a dashi, ami a japán alaplé, amiből akár többet is lehet főzni, aztán lefagyasztani.

Egyéb levesek nálam:

Édeskömény krémleves ricottás szív alakú sült raviolival
Cékla krémleves tormás ricotta galuskával
Gomba krémleves
Póréhagymás cukkini krémleves
Sárgarépa krémleves
Sajtos zöldborsó krémleves

Hozzávalók 4 főre:

-a dashihoz:
1 liter víz
3 dkg bonito pehely
1 kombu lap

-még a leveshez:
1,5 dl szójaszósz (érdemes valami karaktereset választani)
2 ek. mirin
2 tk. cukor

-a galsukához:
1 tojás
10 dkg liszt
1 dl víz
egy csipet só
bő olaj a sütéshez (valami semleges, napraforgó vagy mogyoró pl.)

8 marék bébispenót forrázva (2-3 percig egy kevés vízben)
4 marék zöldborsó (lehet fagyasztott is) megfőzve (2-3 percig egy kevés vízben)
8 tigrisrák (megpucolva, majd kevés mogyoróolajon egy kis sóval hirtelen megsütve)
6-8 szem fafül gomba (először beáztatva majd kevés vízben készre főzve)
2 szál újhagyma zöldje ferdén fölvágva (kb. 2 mm-es karikákra vágva)
40 dkg udon tészta (lehet frisset és fagyasztottat is venni, nálam most friss volt)

A dashihoz az algát kb. 2 centis csíkokra vágom és közepes lángon fölforralom a vízzel, majd kiveszem belőle az algát és beleszórom a bonito pelyhet, amivel még 2 percig főzöm, majd hagyom kihűlni, és csak ezután szűröm le.
A galuskához összekeverem a hozzávalókat, majd bő olajban kisütöm, és konyhai papírtörlőn lecsöpögtetem. A tésztát a csomagoláson lévő utasítás szerint megfőzöm (amit én vettem, azt 2-3 percig kellett, majd a tányér aljára halmozom. Mehet rá külön csoportokban a spenót, a borsó, a garnála, a vékony csíkokra vágott gomba. Az alaplét fölforralom, hozzáöntöm a szójaszósz, mirin és cukor keverékét még egy percig forralom őket (mivel ennyi szójaszósz van benne, a rák kivételével semmit nem kell sózni), majd a tányérba kanalazom a forró levest, a végén rádobom a galsukákat, majd megszórom az újhagymával.

VKF! XIX!- Chilis csokiláva gyömbérfagyival

Ez a legromantikusabb édesség, amit valaha ettem. Az eredeti recept Chili & Vaniliáé, és amióta először megcsináltam, azóta mindig ez kerül elő, ha dugni akarok (azért néha máskor is, pl. a mostani alkalom sem erről szólt). Korábban boltban vásárolt vanília fagyival ettük, ám amióta nekem is van nagyon trendiszexi fagyigépem (erről majd később, de tuti, hogy mindenkit meg fog enni a sárga irigység), végre előkerült a kívül szilárd, belül folyós chilis csoki tökéletes társa a gyömbérfagyi személyében.

Hozzávalók (2-3 személyre):

-a chilis csokilávához:
1 egész tojás
1 tojássárgája
2 púpos ek. finom szemű kristálycukor
2 lapos ek. liszt
6 dkg vaj
6 dkg jó minőségű étcsoki
1 lapos ek. kakaó
egy csipet nagyon erős chili vagy egy friss chilipaprika (én egy thai csajtól kaptam bikaerős szárítottat, azt használom)
1 csipet fahéj
1 tk vaníliakivonat

-a fagyihoz:
5 tojássárgája
2 dl tejszín
3 dl tej
7 dkg finom szemű kristálycukor
egy kis ujjnyi gyömbér reszelve
egy fél lime leve

A fagyihoz a tej és tejszín keverékét fölmelegítem (csak annyira, hogy még éppen ne forrjon), közben fehéredésig keverem a tojássárgákat a cukorral, majd beleöntöm a tej és tejszín keverékét, összekeverem, majd visszaöntöm a fazékba és lassú tűzön (úgy, hogy ne forrjon), 4-5 perc alatt besűrítem, lehúzom a tűzről, hagyom kihűlni, majd a fagyigépben a szokásos módon elkészítem. Ha nincs az embernek ilyen készüléke, akkor sem kell kétségbe esni, mélyhűtőbe kell rakni a masszát és fél óránként- óránként botmixerrel átturmixolni 6-8-szor.

A csokilávához a csokit a vajjal, a chilivel és a fahéjjal vízgőz fölött megolvasztom (az alsó lábasba vizet rakok, és annak a tetejére ültetem az edényt, amiben olvasztani akarok), közben a tojást a cukorral és a vaníliakivonattal fehéredésig keverem (érdemes robotgépet használni), ha kész beleöntöm a csoki, a vaj és fűszerek keverékét, majd a végén a lisztet és kakaót is belekeverem. Kivajazott és lisztezett souffle formákba öntöm a masszát, majd 230 fokra előmelegített sütőben 8 perc (Chili & Vanilia 6-ot ír, az én sütőmben ennyi kell neki, hogy a kérge megsüljön, de belül folyós maradjon) alatt készre sütöm. Tálaláskor egy gombócot kanalazok mellé a fagyiból.