Végre! Amióta van VKF! , mindig is szerettem volna indulni rajta. Nagyon izgatottan vártam már a témát, amit most dibbuk talált ki nekünk. Úgy gondolta, hogy ha az előző arról szólt, hogy más bőrébe kell belebújni, itt az ideje magunkba nézni kicsit, a mostani fejezet címe Belsőséges hangulatban. Nem kicsit estem kétségbe, amikor először olvastam. Aki nézegette már a receptjeimet, könnyen rájöhet, hogy a máj, szív, szalontüdő nem tartozik a kedvenceim közé. Szerencsére nyitva hagyta a kiskaput, elég, ha az étel nevében szerepel valami hasonló. Hosszú gondolkozás után leszűkült a lista három lehetőségre, az egyik opció a gyümölcsvelő volt, a másik a nyelvhal, a harmadik pedig a linguine. Azért döntöttem az utóbbi mellett, mert remekül passzol hozzá a kagyló és az áll a legközelebb a belsőséghez. Azért azt hiszem a mezőnyből én használtam ki leginkább a kibúvót, mivel még nem is magyarul szerepel az étel nevében az ominózus szerv. A linguine kicsi nyelveket jelent olaszul.Hozzávalók:
40 dkg linguine
3/4-1 kg zöldkagyló (lehet fekete is, az a lényeg, hogy tengeri legyen)
4 gerezd fokhagyma (préselve)
2-3 dl minőségi fehérbor
1,5 csomag sáfrány (0,18 g)
1,5 dl tejszín
1 csokor friss petrezselyem
3-4 dkg vaj
olíva olaj
só
frissen őrölt bors
opcionálisan egy lime reszelt héja
Első lépésként érdemes a linguinet megfőzni (nem teljesen, mert a szószban nyeri el a végleges formáját), mivel a mártás gyorsan kész van, elég neki annyi idő, amíg a tészta eléri a megfelelő állapotot. A mártáshoz olíva olajon és vajon megfuttatom a fokhagymát, majd mehet bele a bor, a sáfrány, a kagyló, illetve a só meg a bors. A szörnyek annyi idő alatt fogyaszthatóvá válnak, míg a bor alkoholtartalma elillan. Ezután összeöntöm a tésztával és egy kis főzővízzel, és 1-2 percig együtt főzöm őket. Miután lehúztam a tűzről, hozzákeverem a petrezselymet és a lime héját.
5 megjegyzés:
eh ebbol is kimaradtam... pedig gyanitom hogy a sutotok utan megbaratkoztam volna a kagyloval is. pax
Még a gyömbéres sütidhez!!!
Én díjaztam volna a gyömbéres sütidet akkor is, ha nem írsz "méltató szavakat" Stahl Juditról, ami bár nem üti az etikátlanság szintjét, mindenesetre semiképpen sem elegáns. Annál is inkább nem, mert a szakácsművészet nem kisajátítható, mindenki kedvére, onnan és attól vesz át receptet a plágium vádja nélkül, ahonnan akar. Nigellát nagyon kedvelem, pedig ő sem tanult szakács, receptjeit esetleg ő is elleste valakitől, nyilván kísérletezni is szokott, de úgy tűnik, Nagy-Britanniában nem fürkészik rosszindulatú irigyek, honnan van a tudománya.
Kedves Moha és Sáfrány! Lehetnek jó receptjeid, de az olvasótábort így nem fogod növelni! Egy olvasóval máris kevesebb van!
Hazs! De jó, hogy írtál! Sajnálom, hogy nem jöttél, én hívtalak, de nem vetted föl. A következőt úgy főzöm, hogy neked is jusson!
Névtelen! A gyömbéres sütinél válaszoltam!
nem felejtettem am el a blogot, gondosan gyujtogetem a recepteket, de tul sok munkat vallaltam el, ugyhogy most egy ideje se ejjelem se nappalom, ha pedig veletlenul foznek, azt azonnal meg kell enni lehetoleg a gepem kozeleben, kozben szorgosan bamulva az auto/archicadet. ha valaki nem orulne, akkor bocsanat! igyekszem!
Megjegyzés küldése