2010. június 6., vasárnap

A kenyér




Már nagyon régóta sütök kenyeret, egy jó ideje nem is veszek, úgyhogy rengeteg félét próbáltam már, és bizton állíthatom, hogy ez a tökéletes.
Ezt a receptet a New York Times egy videójából ismerhette meg a világ, és azonnal végigsöpört a gasztroblogokon. Én is a megjelenés óta sütöm ezt a kenyeret, de valahogy mindig elmaradt a posztolás, ám barátnői nyomásra muszáj ide is föltenni.
Egyáltalán nem ördöngösség megcsinálni, nagyon kevés munka van vele, csak arra kell figyelni, hogy 12 órán át kell keleszteni, így fontos a tervezés (nálam akkor szokott készülni, amikor olyan vacsora van, amihez kenyér kell, ilyenkor reggel keverem be a tésztát, vagy ha reggelire szeretnék sütni, akkor este dolgozom össze a hozzávalókat).
A rengeteg kísérletezés során azt figyeltem meg, hogy azok a kenyerek lesznek igazán jók, amik hosszú idő alatt kelnek meg (ilyenkor nyilván a szokásosnál kevesebb élesztő kell bele), illetve a sütésnél nagyon fontos a gőz, ami ebben az esetben magából a tésztában lévő sok vízből jön.
Aki eddig félt attól, hogy péket játsszon otthon, az is bátran kipróbálhatja, mert garantált a siker, de azoknak is ajánlom, akik gyakorlottak a műfajban, mivel az eredmény összehasonlíthatatlan bármivel is.

Hozzávalók egy 20 cm átmérőjű kerek kerámia edényhez (az eredeti receptben ezeknek a mennyiségeknek a másfélszerese szerepel, de mivel én egyedül élek, kisebbet sütök):

2 csésze finomliszt
1 csésze langyos víz
kevesebb, mint fél tk. instant élesztő
1-1,5 tk. só
egy kevés finom illetve rétesliszt a "formázáshoz"
egy olyan kerámia edény aminek van teteje

A hozzávalókat (a formázáshoz szükséges lisztek kivételével, meg nyilván az edényt sem keverem bele) egy villával összedolgozom (nem szabad megijedni, egy viszonylag hígabb tészta lesz az eredmény), majd letakarva hagyom 12 órán át kelni a konyhapulton. Ezután egy alaposan belisztezett deszkára borítom és áthajtogatom egy kicsit (egy folyós kovász szerű masszára kell számítani), majd visszateszem még egy órára pihenni. Közben a sütőt a jénaival együtt 250 fokon előmelegítem sima alul-felül sütésen (nem légkeverés) (20 perc kell neki, tehát 40 percet pihen a tészta, mikor ehhez hozzálátok), ha ez megvan, az aljára szabok egy odaillő sütőpapírt (nem feltétlenül szükséges, de jobb a biztonság), alaposan megszórom rétesliszttel a tészta minden oldalát, a meleg edénybe borítom, majd 45-50 percen át sütöm lefedve, aztán leveszem a fedőt és még kb. 25 percig sütöm így, vagy amíg szép barna nem lesz a teteje (az eredeti receptben jóval kevesebb ideig sütik, de azokban a sütőkben, amikben eddig csináltam, szükség volt ennyi időre).

12 megjegyzés:

Névtelen írta...

finomféle kenyér ez.

Moha és Sáfrány írta...

a jokepu ir vajjal keso este pedig kulonosen.

Zizi írta...

Gyönyörű a kenyered. Tepsiben is lehet sütni? Még nincs kerámiaedényem...

Moha és Sáfrány írta...

kedves zizi!
koszonom szepen!
hat nem vagyok biztos benne, hogy mukodik a dolog, mivel ez a teszta tenyleg folyos, szukseg van az edeny tartasara ahhoz, hogy egyben maradjon, illetve a zart ter is, hogy kello mennyisegu gozben tudjon megsulni a kenyer.
bar dolce vita ugyanebbol a tesztabol suti a ciabattat keramia edeny nelkul, de ott ugye mas a vegeredmeny.
ha minden kotel szakad, erdemes talan egy lefedett jenaiban megprobalni. ha csinalsz, majd szamolj be a vegeredmenyrol! drukkolok!

chriesi írta...

Gyönyörű!!!

Moha és Sáfrány írta...

koszonom szepen!

p.iros írta...

Nori,ez gyönyörű!!
Komolyan mondom, ide érzem az illatát!
Én eddig csak kenyérsütő géppel dagasztott kenyeret csináltam,de most annyira megtetszett ez,h ki fogom probálni!!
Pussz
Piri

Moha és Sáfrány írta...

koszonom!

tenyleg csodas, a legjobb kenyer, amit valaha ettem, megeri megcsinalni! majd szamolj be az eredmenyrol! :)

Tiszavirág írta...

Nagyon jónak tűnik, csak egy technikai kérdésem lenne. A sütés is 250 fokon történik?
Nekem túl soknak tűnik.
Várom válaszod, mert már sütném is :)

Moha és Sáfrány írta...

szia!

bocsanat, csak most olvastam a kerdest! igen, 250 fokon kell sutni is; mivel lefedve keszul, igy a magas homerseklet ellenere is at tud sulni a belseje. en most veszem ki az enyemet a sutobol, remelem nalad is hamarosan olyan illet lesz, mint itt! :)

Judit írta...

Nóri,
szuper a blogod! Gyönyörűek a képek, a recik ínycsiklandóak, igényes az egész, le a kalappal! gratulálok! Én mostanában kezdtem itthon sütni a kenyeret, ezt is ki fogom próbálni, nagyon bíztatóan néz ki. :)

Üdv, Judit
(ha emlékszel rám a Fazekasból :)

Moha és Sáfrány írta...

Judit!
Köszönöm szépen!
Érdemes ezt is, én minden nap sütök kenyeret, nagyon sok félét próbáltam már, és ez az igazi gyerekkorunk kenyere :) (ráadásul alig van vele munka)
Ha megcsináltad, majd mesélj, hogy hogy sikerült!
(persze, hogy emlékszem :) )