2008. november 4., kedd

VKF! XX.- Udonleves garnélával


A mostani VKF! témája a leves. Nagyon kedvelem ezt a műfajt, de ahogy a blogon is látszik, leginkább krémlevest eszem, de azt minden zöldségből. Úgy gondoltam, ha már VKF!, akkor valami menőbbel kéne előrukkolni. Mostanában nagyon népszerű nálunk a japán konyha (heti háromszor rendelünk sushit, ami tudom, hogy nem szép dolog, de állandóan rajzolok, és nem igazán van időm főzni), ezért gondoltam úgy, hogy kelet felé veszem az irányt.
Ez egy nagyon egyszerűen elkészíthető és nagyon kiadós étel, ha egy vacsorába kéne belekomponálnom, akkor valami csipegetni való előételt adnék és desszertnek maximum gyümölcsöket. De a legjobb hétközapi vacsoraként, amikor úgyis fáradt az ember és nem akar órákat a konyhában tölteni, mivel nagyon gyorsan kész van, és ha egyszer beszerzi az ember az alap hozzávalókat (én a Kapy és Törökvész út sarkára szoktam járni a japán és koreai boltba, de pl. a Culinarisban is kapható minden hozzá), nem is kell külön nyakunkba venni a várost, elég a sarki közértbe beugrani újhagymáért. Alapja a dashi, ami a japán alaplé, amiből akár többet is lehet főzni, aztán lefagyasztani.

Egyéb levesek nálam:

Édeskömény krémleves ricottás szív alakú sült raviolival
Cékla krémleves tormás ricotta galuskával
Gomba krémleves
Póréhagymás cukkini krémleves
Sárgarépa krémleves
Sajtos zöldborsó krémleves

Hozzávalók 4 főre:

-a dashihoz:
1 liter víz
3 dkg bonito pehely
1 kombu lap

-még a leveshez:
1,5 dl szójaszósz (érdemes valami karaktereset választani)
2 ek. mirin
2 tk. cukor

-a galsukához:
1 tojás
10 dkg liszt
1 dl víz
egy csipet só
bő olaj a sütéshez (valami semleges, napraforgó vagy mogyoró pl.)

8 marék bébispenót forrázva (2-3 percig egy kevés vízben)
4 marék zöldborsó (lehet fagyasztott is) megfőzve (2-3 percig egy kevés vízben)
8 tigrisrák (megpucolva, majd kevés mogyoróolajon egy kis sóval hirtelen megsütve)
6-8 szem fafül gomba (először beáztatva majd kevés vízben készre főzve)
2 szál újhagyma zöldje ferdén fölvágva (kb. 2 mm-es karikákra vágva)
40 dkg udon tészta (lehet frisset és fagyasztottat is venni, nálam most friss volt)

A dashihoz az algát kb. 2 centis csíkokra vágom és közepes lángon fölforralom a vízzel, majd kiveszem belőle az algát és beleszórom a bonito pelyhet, amivel még 2 percig főzöm, majd hagyom kihűlni, és csak ezután szűröm le.
A galuskához összekeverem a hozzávalókat, majd bő olajban kisütöm, és konyhai papírtörlőn lecsöpögtetem. A tésztát a csomagoláson lévő utasítás szerint megfőzöm (amit én vettem, azt 2-3 percig kellett, majd a tányér aljára halmozom. Mehet rá külön csoportokban a spenót, a borsó, a garnála, a vékony csíkokra vágott gomba. Az alaplét fölforralom, hozzáöntöm a szójaszósz, mirin és cukor keverékét még egy percig forralom őket (mivel ennyi szójaszósz van benne, a rák kivételével semmit nem kell sózni), majd a tányérba kanalazom a forró levest, a végén rádobom a galsukákat, majd megszórom az újhagymával.

3 megjegyzés:

helyettes írta...

szintézis-leves (nem akarsz utána mást enni)

Stefifáni írta...

Nagyon jól néz ki, mint ahogy minden japán kaját csodaszépen tálalnak. Sajnos - bár volt szerencsém egy hetet Japánban tölteni - képtelen voltam megenni a helyi kaját. Egy kivétel volt, amikor egy igazi japán étteremban izzó szén felett sütöttük a lányommal a csodálatosan finom marhahúst. Persze nagy hibám az, hogy egyáltalán nem eszem meg a halat, pláne mindenféle tengeri rettenetet. De szeretem nézni őket, mert gyönyörűen mutatnak a tányéron.
Gratulálok!

Moha és Sáfrány írta...

Kedves Stefifáni!

Igen, a halak annyira gyönyörűen mutatnak minden tányéron, én is sokkal jobban szeretem nézni, mint megenni őket :)
Ha nem igazán kedveled a tengeri herkentyűket, ezt a levest lehet rák helyett pl. csirke vagy marhahússal is csinálni (szerintem az a kevés bonito pehely, ami az alaplében van, nem halasítja el az egészet), az a jó az udonban, hogy ahány ház, annyi szokás.
Köszönöm szépen!