Rugelach

Sokan gondolják magukénak ezt a sütit, ami nem csoda, hiszen elképesztően finom. Egyesek szerint a félhold formájú kifli a törökök felett aratott győzelmet hivatott hirdetni, míg mások szerint egy lengyel zsidó eredetű édességről van szó. A tölteléke is nagyon eltérő, mivel sok dolog passzol hozzá, lehet bele lekvárt, aszalt gyümölcsoöket, magokat, csokit rakni. Annyi azonban bizonyos, hogy manapság chanukka és karácsony környékén kerül az asztalokra.
Én az igazat megvallva karácsonykor csak flódnit készítek, mivel akkor úgyis kajatúltengés van mindenhol, és kicsit fölöslegesnek érzem a 26. édességet is megcsinálni, így nálam a sütés december elején kezdődik, így majdnem egy hónapig van karácsony illat a lakásban, és jól rá tudok hangolódni az ünnepre.
Ezt a sütit nagyon egyszerű megcsinálni, ha komolyan veszi az ember a sok liszttel nyújtsd utasítást, és közben igazi nagymamának érezheti magát, akinek a kezei közül kikerül.

Hozzávalók:

-a tésztához:
12 dkg vaj
15 dkg liszt
3 púpos evőkanál cukor
12 dkg krémsajt (Philapelphia)
egy csipet só

-a töltelékhez:
7 dkg durvára tört pirított dió
5 dkg barna cukor
2 ek. finom szemű kristálycukor
8-10 szem aszalt sárgabarack apró darabokra vágva
10 szem óriás aranymazsola apró darabokra vágva
2 tk. őrölt fahéj
6 ek. baracklekvár

-a tetejére:
1 felvert tojás (ez a mennyiség nyilván nem fog elfogyni) (ez egy egész tojást jelent villával összekeverve)
fahéjas cukor (finom szemű kristály+ 1 tk. fahéj)

A lisztet összekeverem a cukorral és a sóval, majd elmorzsolom benne a hideg vajat, ha ezzel megvagyok, összekeverem a krémsajttal, folpackba csomagolom, és fél órára a mélyhűtőbe, majd újabb 30 percre a hűtőbe teszem. Ezalatt a sütőt 180 fokra előmelegítem, a töltelék hozzávalóit a lekvár kivételével összekeverem, majd amikor a tészta kellőképpen kihűlt, elkezdem a formázást. 2 részre szedem a tésztát, az első felét 30 cm-es átmérőjű kör alakra nyújtom (fontos!: rengeteg lisztet kell használni, mert hihetetlenül ragad a tészta, érdemes próba képpen minden nyújtás után emelgetni a tésztát), 12 cikkre vágom (4, majd 3-3-3-3), megkenem lekvár felével, megszórom a töltelék száraz részének felével, kicsit belenyomkodom, majd a széles végétől föltekerem (utána így teszek a másik adaggal is). Megkenem tojással, megszórom a fahéjas cukorral és aranybarnára sütöm sütőpapírral bélelt tepsin (ez lehetőleg legyen szilikonos).

Grenadírmars

Még régebben a Maligánban járva fedeztem fel újra ezt az ételt, és kezdtem kutatni a tökéletes recept után. A mostani verziót számos középszerű kísérlet előzte meg, a neten föllelhető szinte összes variációt kipróbáltam, de valahogy soha nem lett az igazi a végeredmény. Végső elkeseredésemben a nagymamámhoz fordultam (nem is értem, hogy miért nem rögtön nála kezdtem), és ő világosított fel, hogy akkor lesz az igazi, ha resztelt krumplihoz hasonló alapot csinál az ember.
Igazi hétköznapi otthoni ebéd vagy vacsora, és tökéletes párja a koviubinak.

Hozzávalók 3 főre:

6 kisebb krumpli a héjában megfőzve, megpucolva és a reszelő nagy lyukán lereszelve
1 nagyobb fej vöröshagyma közepes kockákra vágva
4 marék fodros nagykocka tészta
3 tk. édesnemes pirospaprika
só
frissen őrölt bors
étolaj

A tésztát a csomagoláson látható időnél egy perccel kevesebb ideig főzöm, közben pedig megcsinálom a krumplis alapot. Közepes lángon viszonylag több olajon megfonnyasztom a hagymát, majd mehet rá a krumpli, amivel 4-5 perc alatt még mindig közepes lángon összeforgatom, lehúzom a tűzről és elkeverem a paprikával, a sóval és bőségesen borsozom. Ha a tészta elkészült, egy kevés főzővízzel a krumplihoz adom, és 1-2 perc alatt nagyobb lángon összeforgatom őket. Kovászos uborkával tálalom.

Roquefortos keksz

Igazi szerencse, hogy a gasztrobloggerek is járnak főzőiskolákba, és a legjobb recepteket megosztják az olvasókkal. Ezzel a keksszel is ilyen körülmények között találkoztam, Ízbolygó és Gabojsza járt a Culinaris által szervezett provence-i eseményen, ahol Christine Chapot tartott bemutatót és sütötte meg ezt a sütit. Amióta megláttam, azóta rendszeresen készül nálam, mivel nagyon gyorsan kész van és hihetetlenül finom.

Hozzávalók (érdemes rögtön dupla adaggal kezdeni, mert ez pillanatok alatt el szokott fogyni):

10 dkg finomliszt
1 ek. kukoricadara (lehet búza is)
8 dkg vaj
1 tk. só
1 tk. pirospaprika
10 dkg roquefort

A lisztet elkeverem a darával, a sóval és a paprikával, majd belemorzsolom a kockákra vágott hideg vajat és sajtot, ha összeállt a massza, folpackba csomagolom és egy kb. 5 cm átmérőjű hengert formázok belőle, majd fél órára a mélyhűtőbe teszem. Ha lehűlt, 3-4 mm-es szeleteket vágok belőle és 180 fokra előmelegített sütőben 10-13 perc alatt készre sütöm
(fontos, hogy épp csak egy kis színt kapjanak a kekszek).

Almás crumble vaníliahabbal

Amióta az eszemet tudom, tisztában vagyok vele, hogy létezik ez a sütemény és azt is tudtam róla, hogy soha nem fogom megcsinálni, mivel egy kicsit sem izgatott; talán a kinézete miatt volt az a prekoncepcióm, hogy ez nem lehet igazán jó; hát hatalmasat tévedtem, ez az édesség csodás.
Egy angol eredetű desszertről van szó, a lényege az, hogy a puhára párolódott gyümölcsöket ropogós linzertészta fedi. Szuperkönnyű megcsinálni, pillanatok alatt kész van, és fantasztikus őszi illat lesz a lakásban.
Lehet nagyobb edényben is készíteni, de úgy tálalásnál nem nyújt túlságosan impozáns látványt, úgyhogy én a kicsi tálakban készült egy fős adagokat preferálom.
A mostani verzióhoz időhiány miatt vaníliahab készült, de ha az ember hajlandó fagyit venni, illetve ráér csinálni, azzal talán még jobb.

Hozzávalók 3 főre:

-a sütihez:
1 nagyobb alma meghámozva, 8x8x8 mm-es kockákra vágva
tálanként fél tk. őrölt fahéj (összesen másfél)
tálanként 1 tk. barnacukor
5 dkg liszt
3 dkg finomszemű kristálycukor
3,5 dkg hideg vaj
egy csipet só

-a habhoz:
1 dl habtejsziín
1 tk. habfixáló
fél tk. vanília kivonat
1 tk. porcukor

Az almát a sütésre kijelölt tálkákban összekeverem a barnacukorral és a fahéjjal.
A tészta száraz hozzávalóit összekeverem, majd elmorzsolom a vajjal, az almára halmozom a morzsát és 175 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg szép színt nem kap a teteje (20-25 perc kell neki kb.).
A tejszínt habbá verem (mikor már majdnem kész, akkor kerül bele a fixáló), majd hozzákeverem a vaníliakivonatot és a cukrot, végül a forró sütemény tetejére halmozom két evőkanállal formázva a habot.

Sültpaprikakrémleves

Ez egy nagyon egyszerűen elkészíthető, mégis elegáns leves. Ideális hétköznapokra, de egy komolyabb vacsora előételeként is.
Én először a Costestben találkoztam vele, ahol ezt leszámítva életem legborzalmasabb éttermi élményében volt részem. A pincérek a vacsora végéig nem voltak képesek megjegyezni, hogy melyikünk iszik szénsavas, és melyikünk szénsavmentes ásványvizet, nem azt a bort hozták ki, amit rendeltünk, szóltam nekik, hogy húst nem, csak halat eszem, és erre föl az enyémből kihagyták a kaviárt, de benne volt a libamáj, nem voltak hajlandóak megoldani, hogy a vegetáriánusok vacsorája a fogások számában egy egész kicsit közelítsen a húsevőkére, ám mindezeket elnéztem volna, ha az étel jó, de sajnos minősíthetetlen volt, amit a tányéromra tettek, ezért is háborított fel annyira, hogy két hónappal a mi szörnyű esténk után ők kaptak csillagot, és nem mondjuk a Babel, ahonnan eddig mindig hűha érzéssel álltam föl. Na de ennyi elég a szomorkodásból, a leves tényleg szuper, és nagyon egyszerű megcsinálni, úgyhogy hajrá!

Hozzávalók 3 főre:

6 db. közepes méretű kápiapaprika
1 közepes fej vöröshagyma közepes méretű kockákra vágva
0,5 dl tejszín
0,5 l zöldség alaplé
2 dkg vaj
olívaolaj
creme fraiche a tálaláshoz

A paprikákat 200 fokos sütőben addig sütöm, amíg elkezd feketedni a héjuk, ha kikerültek, műanyag zacskóban hagyom őket kihűlni (így könnyű lehúzni a héjukat), majd megszabadítom a leves szempontjából fölösleges tartozékoktól (héj, mag).
A vaj és olívaolaj keverékén közepes lángon puhára párolom a hagymát, hozzáadom a megpucolt paprikákat, 1 percig együtt pirítom őket, majd felöntöm az alaplével, magas lángon fölforralom, alacsonyra állítom a lángot és 15 perc alatt összefőzöm a levest. Ha elkészült, botmixerrel pürésítem a tejszínnel, creme fraichesel meglocsolva tálalom.

Padlizsános, paradicsomos spagetti

Ez egy nagyon gyors és egyszerű tészta, azért kapott mégis helyet itt, mert nem akartam, hogy olyan sorsa jusson, mint sok más csodás étel, amit egyszer megcsináltam, és szép lassan a feledés homályába merült, ez igenis megérdemli, hogy gyakran kerüljön az asztalra. Tökéletes választás hétköznap vacsorára vagy ebédre, de azt is el tudom képzelni, hogy van olyan vendégség, ahol szívesen tálalnám tésztafogásként.

Hozzávalók 3 főre:

egy közepes méretű padlizsán kb. 5x5x5 mm-es kockákra vágva
2 közepes méretű paradicsom apró kockákra vágva (kb. 8x8x8 mm)
4 gerezd fokhagyma szeletekre vágva (nem préselve vagy reszelve!)
1 dl tejszín
3-4 dkg vaj
olíva olaj
só
frissen őrölt bors
sok-sok friss bazsalikom (2-3 marék)
fejenként 5-6 dkg spagetti
parmezánforgács a tetejére

Először fölteszem a tészta vizét, sózom, majd ha felforrt, majdnem készre főzöm a tésztát (a majdnem amiatt van, mert a szószban fejezem be a főzést).
Ezalatt olívaolajon magas lángon megpirítom a padlizsánt, amit meg is sózok (akkor jó, ha már szép színt kapott), majd mérsékelem a lángot és mellédobom a paradicsomot és a fokhagymát, jöhet még egy kevés só rá, illetve sok frissen őrölt bors; hagyom megfonnyadni a zöldségeket (nem kell teljesen szétfőzni őket), majd rádobom a vajat és a tejszínt, és 3-4 perc alatt összefőzöm őket. Ha kész, összeforgatom a tésztával és egy kevés főzővízzel, rátépkedem a bazsalikomot, és 2 perc alatt készre főzöm. Egy löttyintésni olívaolajjal és parmezánforgáccsal megszórva tálalom.

Kifli

Már korábban említettem, hogy egy ideje nem veszek kenyeret, és nálam ebbe a kategóriába esik a többi péksütemény is, amiket imádok, úgyhogy kénytelen voltam mindenből kikísérletezni a nekem tetsző változatot. Ez a kifli már több, mint egy éve készül nálam, de nem tudok ráunni, heti egyszer muszáj sütni.
Az eredeti recept dupla mennyiségeket ír ehhez képest, de mivel nekem nincs reggelizőtársam, kevesebbet csinálok; napi egy darab szokott elfogyni, tehát a tartósságát is jól tudtam tesztelni, még a 4. napon is csodás, úgy is, hogy elöl tartja az ember, esetleg egy kicsit érdemes megpirítani a héját.
A recept Limarát dícséri, szinte változtatás nélkül csinálom, köszönet érte!


Hozzávalók 4 kiflihez:

25 dkg finomliszt
fél csomag szárított élesztő (3,5 g)
1 ek. burgonyapehely
1,5 tk. só
1 tk. cukor
egy csipet aszkorbinsav
1 ek. tejföl
2 ek. olaj
1 dl tej

A száraz hozzávalókat egy villával összekeverem, majd összedolgozom a tejjel, tejföllel és olajjal (még mindig villával), majd kb. 5 percig dagasztom kézzel, a tetejét egy egész kicsit megkenem olajjal, és egy nem túl hideg helyen kb. 1 óráig konyharuhával letakarva pihentetem (nekem ebbben a fázisban nem igazán szokott megkelni a tészta). Ezután 4 részre osztom a tésztát, és jöhet a formázás, négyzet alakúra nyújtom őket (2-3 mm vastag legyen), és az átlóval párhuzamosan elkezdem föltekerni, majd amikor elértem az átlóig, a kilógó részen nyújtok még egyet, és ezután fejezem be a tekerést, majd egy kicsit meghajlítom (így kapja meg a jellegzetes kifli formát), és sütőpapírral bélelt tepsire fektetem. Hagyom még kb. 1 órát kelni, majd 200 fokra előmelegített gőzös sütőben készre sütöm.

Tökfőzelék

Ez a klasszikus tökfőzelék továbbfejlesztett változata. Gondolom sokunknak vannak szörnyű emlékei a menzán felszolgált rántástól tocsogó főzelékekről, és ezzel együtt averziói is ezekkel az ételekkel kapcsolatban. Ám nem feltétlenül kell a régi iskolát követni és liszttel sűríteni mindent, a most közzétett recept is jó példa erre, mivel itt magát a tököt pürésítettem, és így kapta meg a megfelelő állagot.
Most vöröslencse fasírt készült hozzá, de ugyanolyan jó a gombafasírt is, vagy ha időszűkében van az ember, lehet hozzá halloumit grillezni, illetve ha húsevőknek készül, nagyon jó hozzá a fasírt, csirkemell és egyéb klasszikus feltétek.

Hozzávalók 3-4 főre:
fél kg gyalult tök
2 nagyobb szál újhagyma 2-3 darabra vágva
2-3 dkg vaj
friss kapor nem túl apróra vágva (nálam egy fél marék)
4 evőkanál tejszín (lehet több is)
só
olíva olaj

A vaj és olíva olaj keverékén közepes tűzön megfonnyasztom a hagymát, majd hozzáadom a tököt, sózom (ettől egy kis levet ereszt), hozzáadom a kaprot és fedő alatt készre párolom (ez kb. 10 perc, érdemes folyamatosan ellenőrizni, nem szabad, hogy teljesen szétfőjön), majd a tök harmadát és a hagymákat egy másik edénybe szedem és botmixerrel pürésítem a tejszínnel, végül visszaöntöm a fazékba, és még egyszer fölforralom.