A következő címkéjű bejegyzések mutatása: leves. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: leves. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 22., csütörtök

Kukoricakrémleves tortilla chips-szel, sajttal és korianderrel

Ezt a levest tavaly főztem először és meg vagyok róla győződve, hogy 10 év múlva is fogom; sőt, ez lesz az első dolog, amit csinálok, amint lehet kukoricát kapni.
Ritkán mondom, hogy valami kötelező megcsinálni, de ezt az, elképesztően finom, ráadásul alig van vele munka.
Szerintem egy komoly vacsi alkalmával tökéletes előétel, de akkor is csodás, ha a tv előtt ülve csak egy levest enne az ember.

Hozzávalók 2 főre:

-a leveshez:
3 szál újhagyma a zöldje nélkül karikákra vágva (egy kicsi azért mehet bele abból is)
1 fej kukorica a torzsájáról késsel levágva
fél liter zöldség alaplé
3 dkg vaj
1 dl tejszín
tabasco ízlés szerint (először kevesebbet, és ha kevés, mehet még bele) (én egy teáskanálnyit raktam bele)
olívaolaj

-a tálaláshoz:
fejenként egy kis marék tortilla chips
fejenként egy kis marék reszelt sajt (cheddar pl.)
1-2 friss koriander levél

Az olívaolajon megfonnyasztom a hagymát közepes lángon (5/9), majd amikor már puha, felöntöm az alaplével, beleszórom a kukoricát és magas lángon felforralom. Ha már forr a leves, alacsonyra veszem a lángot (4/9) és gyöngyözve forrva készre főzöm a zöldségeket (ez nálam fél óra volt), majd beledobom a vajat, hagyom elolvadni, felöntöm a tejszínnel és botmixerrel pürésítem. Ha valakit zavarnak a kukorica héjak, ezen a ponton átpasszírozhatja a levest, de szerintem anélkül is jó otthon (ha étteremben csinálnám, azért nem hagynám ki ezt a lépést).
Tálaláskor megszórom a chips-szel, korianderrel és sajttal.

2013. március 5., kedd

Vöröskáposzta krémleves



Ez a fogás ugyanúgy, mint az előző, Tomcsányi Dóri diplomamenüjének egyik fogása. Kérés volt, hogy legyen mindenképpen leves, és ha lehet, akkor színes, szép alapanyagokból, hát ezt álmodtam meg rá.
Először a Bors GasztroBárban találkoztam ezzel a kombinációval és szerelem volt első látásra, akárcsak maga a hely. És itt egy kis reklám, a környéken messze itt lehet ár-érték arányban a legjobbat enni, és nagyon cukik a fiúk, menjetek oda sokat!
Na de vissza a levesre, nagyon könnyű megcsinálni és télen szinte minden menübe nagyon jól beilleszthető (azért ha lilakrumpli pürét csinálok, inkább választanék elé zöld vagy narancssárga levest), és feltétként is sok minden passzol hozzá, a teljesség igénye nélkül: pirított mandulaforgács, tökmag, szezámmag, kruton, sonka chips, stb., tehát bátran ajánlom annak is, aki általában nem a konyhában szereti tölteni a szabad perceit, de akitől jó kajára számítanak, az sem fog beégni vele.


Hozzávalók 3 főre:

-a leveshez:
egy kis fej vöröskáposzta fele csíkokra vágva (ha a sűrűbb leveseket kedveli az ember, mehet bele még egy kevés)
1 nagy fej vöröshagyma durva kockákra vágva
0,8 liter zöldség alaplé
4 dkg vaj
2 dl tejszín
olívaolaj

-a pestos krémsajthoz:
2 ek. pesto (recept hamarosan, de könnyű találni egyet a világinterneten)
2 ek. krémsajt (Philadelphia pl.)

-a sajtchipshez:
fejenként 1 marék reszelt parmezán (vagy valamilyen jól süthető sajt, ementáli pl.)

A leveshez az olajon félig üvegesre párolom a hagymát, majd hozzáadom a káposztát is, és addig párolom őket, míg a káposzta össze nem esik. Ekkora hozzáadom az alaplét, magas lángon felforralom, alacsonyabbra veszem a lángot (4/9) és gyöngyözve forralva puhára főzöm a zöldségeket.
Ha ez kész, hozzáadom a vajat, hagyom elolvadni, felöntöm a tejszínnel és botmixerrel pépesítem.
A krémsajt hozzávalóit villával összekeverem, majd tálalásig félrerakom.
A chipshez 220 fokra előmelegítem a sütőt, sütőpapírom tetszőleges formára (érdemes hosszúkásra, mert akkor a tányér szélére lehet rakni) rendezem a sajtot, majd megsütöm (vigyázni kell, hogy ne kapjon színt, mert akkor már keserű lesz), a sütőből kivéve kell neki 1-2 perc, hogy megszilárduljon.
A levest fejenként 1 evőkanál krémsajttal és sajtchipsszel tálalom.

2012. március 21., szerda

Gyömbéres karfiolkrémleves

Ez egy nagyon egyszerű és gyorsan elkészíthető étel, ami megállja a helyét egy komolyabb vacsora alkalmával is, de tökéletes hétköznap is.
A Gold bisztróban találkoztam ezzel a kombinációval, és szerelem volt rögtön. Korábban is gyakran csináltam karfiol krémlevest, de amióta megkóstoltam ezt, mindig van benne gyömbér is.
Én idén ezzel búcsúztatom a telet, mostantól csak a medvehagyma számít!

Hozzávalók 4 főre:


-egy közepes fej karfiol 2/3-a rózsáira szedve

- fél liter zöldség alaplé (ha turmixolás után túl sűrű lenne, mehet bele még egy kis alaplé/víz)
-fél liter tej
-egy közepes fej vöröshagyma kockákra vágva (lehet durvábbra is)
-2 dkg vaj
-olívaolaj
-egy 5 cm-es ujjnyi vastag (nagy kezű férfi ujja) gyömbér reszelve (hámozva)
-1 dl tejszín
-olívaolaj
-só az alaplétől függően

Vaj és olívaolaj keverékén megpárolom a hagymát és a gyömbért viszonylag alacsony lángon (3/9), majd felöntöm a tejjel és alaplével (ekkor sózom kóstolás alapján), beledobálom a karfiolt, nagy lángon felforralom, majd lassú tűzöm puhára főzöm a zöldségeket. Ha elkészültek, lehúzom a tűzről, összeturmixolom a tejszínnel és már lehet is tálalni. Én most pirított tökmagot és tökmagolajat raktam/locsoltam rá, de gyakran kerül a tetejére pirított mandulaforgács vagy grillezett gomba is.

2010. október 6., szerda

Sültpaprikakrémleves


Ez egy nagyon egyszerűen elkészíthető, mégis elegáns leves. Ideális hétköznapokra, de egy komolyabb vacsora előételeként is.
Én először a Costestben találkoztam vele, ahol ezt leszámítva életem legborzalmasabb éttermi élményében volt részem. A pincérek a vacsora végéig nem voltak képesek megjegyezni, hogy melyikünk iszik szénsavas, és melyikünk szénsavmentes ásványvizet, nem azt a bort hozták ki, amit rendeltünk, szóltam nekik, hogy húst nem, csak halat eszem, és erre föl az enyémből kihagyták a kaviárt, de benne volt a libamáj, nem voltak hajlandóak megoldani, hogy a vegetáriánusok vacsorája a fogások számában egy egész kicsit közelítsen a húsevőkére, ám mindezeket elnéztem volna, ha az étel jó, de sajnos minősíthetetlen volt, amit a tányéromra tettek, ezért is háborított fel annyira, hogy két hónappal a mi szörnyű esténk után ők kaptak csillagot, és nem mondjuk a Babel, ahonnan eddig mindig hűha érzéssel álltam föl. Na de ennyi elég a szomorkodásból, a leves tényleg szuper, és nagyon egyszerű megcsinálni, úgyhogy hajrá!

Hozzávalók 3 főre:


6 db. közepes méretű kápiapaprika

1 közepes fej vöröshagyma közepes méretű kockákra vágva
0,5 dl tejszín
0,5 l zöldség alaplé
2 dkg vaj
olívaolaj
creme fraiche a tálaláshoz

A paprikákat 200 fokos sütőben addig sütöm, amíg elkezd feketedni a héjuk, ha kikerültek, műanyag zacskóban hagyom őket kihűlni (így könnyű lehúzni a héjukat), majd megszabadítom a leves szempontjából fölösleges tartozékoktól (héj, mag).

A vaj és olívaolaj keverékén közepes lángon puhára párolom a hagymát, hozzáadom a megpucolt paprikákat, 1 percig együtt pirítom őket, majd felöntöm az alaplével, magas lángon fölforralom, alacsonyra állítom a lángot és 15 perc alatt összefőzöm a levest. Ha elkészült, botmixerrel pürésítem a tejszínnel, creme fraichesel meglocsolva tálalom.

2009. május 9., szombat

Karalábé krémleves medvehagyma olajjal

Hosszú várakozás után végre én is eljutottam a Maligánba, ahol az 1500 forintos, 3 fogásos ebédmenü részeként találkoztam ezzel a levessel. Meglehetősen furcsának találom, hogy míg a szomszédos Pastrami tömve van vendégekkel, addig mi egyedül ültünk az étteremben, holott össze se lehet mérni a két hely színvonalát, arról nem is beszélve, hogy anyagilag is a Maligán a befutó; ha ott dolgoznék, biztos, hogy eszembe nem jutna máshol ebédelni.
Az elmúlt két hétben már másodszor főztem ilyet, és biztos, hogy ezentúl is minden karalábé szezonban elő fog kerülni; ráadásul még azok is megeszik, akik egyébként utálják ezt a zöldséget. Az olaj pedig kicsit macerás, ám elég egyszer csinálni, utána hetekig eláll a hűtőben és akármire lehet locsolni egy kicsit, és ha éppen nem sikerül medvehagymát szerezni, ezzel a Szakácsok könyvében leírt módszerrel akármilyen zöldfűszerből gyönyörű, mélyzöld olajat lehet varázsolni.

Hozzávalók:

-a leveshez:
2 fej karalábé (ezek viszonylag nagyobbak voltak) kb. 1x1x1 cm-es kockákra vágva
3 kicsi vagy 2 nagy fej vöröshagyma közepes kockákra vágva
5 dl tej
1 liter zöldség alaplé
2 ek. mascarpone
3 dkg vaj
olíva olaj

-az olajhoz:
2-3 marék medvehagyma
1,5 dl napraforgó olaj
1 dl extraszűz olíva olaj

Célszerű először a levest föltenni, mert amíg a zöldségek megpuhulnak, pont el lehet készíteni az olajat.
Vajon és olíva olajon közepes lángon megfonnyasztom a hagymát, majd felöntöm az alaplével és beledobom a karalábét, majd nagy lángon fölforralom, aztán kis lángon legalább fél óráig hagyom gyöngyözve forrni. Ha a karalábé már majdnem kész, hozzáöntöm a tejet, teljesen puhára főzöm a zöldségeket, majd botmixerrel pürésítem, hozzáadom a mascarponét és meg egyszer gyorsan fölforralom.
Az olajhoz a hagymát 5 másodpercre lobogó vízbe dobom, majd 20 másodperc alatt jeges vízben kihűtöm, aztán lecsöpögtetem róla a vizet, majd összeturmixolom a napraforgó olajjal, hagyom kicsit pihenni, végül gézen átszűröm, és utolsó lépésként összekeverem az olíva olajjal.

2008. november 4., kedd

VKF! XX.- Udonleves garnélával


A mostani VKF! témája a leves. Nagyon kedvelem ezt a műfajt, de ahogy a blogon is látszik, leginkább krémlevest eszem, de azt minden zöldségből. Úgy gondoltam, ha már VKF!, akkor valami menőbbel kéne előrukkolni. Mostanában nagyon népszerű nálunk a japán konyha (heti háromszor rendelünk sushit, ami tudom, hogy nem szép dolog, de állandóan rajzolok, és nem igazán van időm főzni), ezért gondoltam úgy, hogy kelet felé veszem az irányt.
Ez egy nagyon egyszerűen elkészíthető és nagyon kiadós étel, ha egy vacsorába kéne belekomponálnom, akkor valami csipegetni való előételt adnék és desszertnek maximum gyümölcsöket. De a legjobb hétközapi vacsoraként, amikor úgyis fáradt az ember és nem akar órákat a konyhában tölteni, mivel nagyon gyorsan kész van, és ha egyszer beszerzi az ember az alap hozzávalókat (én a Kapy és Törökvész út sarkára szoktam járni a japán és koreai boltba, de pl. a Culinarisban is kapható minden hozzá), nem is kell külön nyakunkba venni a várost, elég a sarki közértbe beugrani újhagymáért. Alapja a dashi, ami a japán alaplé, amiből akár többet is lehet főzni, aztán lefagyasztani.

Egyéb levesek nálam:

Édeskömény krémleves ricottás szív alakú sült raviolival
Cékla krémleves tormás ricotta galuskával
Gomba krémleves
Póréhagymás cukkini krémleves
Sárgarépa krémleves
Sajtos zöldborsó krémleves

Hozzávalók 4 főre:

-a dashihoz:
1 liter víz
3 dkg bonito pehely
1 kombu lap

-még a leveshez:
1,5 dl szójaszósz (érdemes valami karaktereset választani)
2 ek. mirin
2 tk. cukor

-a galsukához:
1 tojás
10 dkg liszt
1 dl víz
egy csipet só
bő olaj a sütéshez (valami semleges, napraforgó vagy mogyoró pl.)

8 marék bébispenót forrázva (2-3 percig egy kevés vízben)
4 marék zöldborsó (lehet fagyasztott is) megfőzve (2-3 percig egy kevés vízben)
8 tigrisrák (megpucolva, majd kevés mogyoróolajon egy kis sóval hirtelen megsütve)
6-8 szem fafül gomba (először beáztatva majd kevés vízben készre főzve)
2 szál újhagyma zöldje ferdén fölvágva (kb. 2 mm-es karikákra vágva)
40 dkg udon tészta (lehet frisset és fagyasztottat is venni, nálam most friss volt)

A dashihoz az algát kb. 2 centis csíkokra vágom és közepes lángon fölforralom a vízzel, majd kiveszem belőle az algát és beleszórom a bonito pelyhet, amivel még 2 percig főzöm, majd hagyom kihűlni, és csak ezután szűröm le.
A galuskához összekeverem a hozzávalókat, majd bő olajban kisütöm, és konyhai papírtörlőn lecsöpögtetem. A tésztát a csomagoláson lévő utasítás szerint megfőzöm (amit én vettem, azt 2-3 percig kellett, majd a tányér aljára halmozom. Mehet rá külön csoportokban a spenót, a borsó, a garnála, a vékony csíkokra vágott gomba. Az alaplét fölforralom, hozzáöntöm a szójaszósz, mirin és cukor keverékét még egy percig forralom őket (mivel ennyi szójaszósz van benne, a rák kivételével semmit nem kell sózni), majd a tányérba kanalazom a forró levest, a végén rádobom a galsukákat, majd megszórom az újhagymával.

2008. szeptember 30., kedd

VKF! XIX.- Édeskömény krémleves ricottás szív alakú sült raviolival

Eddig minden VKF! kiírást keresztbe tett ujjakkal olvastam el, mert nagyon aggódtam, hogy valaki le fogja lőni az én témámat, hát többet nem kell izgulnom, jelentem ez most megtörtént. Doctor Pepper romantikus vacsorát kért a pályázóktól.
Szerintem az ilyen jellegű menü úgy jó, ha sok féle étel van benne, de mindenből csak kevés, korábban gyakran estem abba a hibába, hogy rengeteget ettünk, és az éjszaka azzal telt, hogy egymás mellett fetrengtünk az ágyban a hasunkat fogva és az egyetlen mondat, ami a szánkat elhagyta, a "túl sokat ettem" volt.
Általában az ilyen ételsort a főételre szoktam szervezni, ami most lazac volt, ami előtt mindig édeskömény krémlevest csinálok, mert szerintem nagyon kedvelik egymást, ám halkan megjegyzem, nem csak ilyen nemes alkalmakkor kerül asztalra, mivel másnaposságra is ez a legjobb (najó, leszámítva a mekikaját, de ilyet nem illik írni).

Hozzávalók:

-a leveshez:
3 kicsi édeskömény gumó kb. 1x1x1 cm-es kockákra vágva
1,5 szál póréhagyma 4-5 mm-es karikákra vágva
1,5 liter zöldség alaplé
olíva olaj
2-3 dkg vaj
1 dl tejszín

-a raviolihoz:
egy kevés tészta e szerint a recept szerint
bő olaj a sütéshez (napraforgó pl.)
-a töltelékhez:
5 dkg ricotta
fél-1 marék parmezán a reszelő legkisebb lyukán lereszelve

frissen őrölt színes bors

A hagymát és az édesköményt olíva olaj és vaj keverékén 3-5 perc alatt megpárolom, majd felöntöm az alaplével, fölforralom, leveszem alatta a lángot és gyöngyözve forralom addig, amíg meg nem puhulnak a zöldségek, ha ez megvan, botmixerrel összeturmixolom, beleöntöm a tejszínt, még egyet turmixolok rajta, aztán gyorsan fölforralom és mehet is a tányérba.
A tésztát tésztagéppel vékonyra nyújtom, szív alakú sütiformával kiszaggatom, a szélét megkenem vízzel, és egy kis tölteléket halmozok a közepére (ehhez csak összekeverem a hozzávalókat), majd egy másik szívet ráragasztok és bő olajban mind a két felét megsütöm és a leves mellé vagy a tetejére rakom (lehet nyugodtan rá is, ügyesen tud úszni).

2008. április 7., hétfő

Cékla krémleves tormás ricotta galuskával

Egész télen foglalkoztatott a cékla krémleves gondolata, ám időhiány miatt soha nem jutottam el a megvalósításig. Most azonban megünnepelve a sok leadást, korán keltem föl és ellátogattam a piacra, ahol rám mosolyogtak ezek a zöldségek és rögtön megszületett az ötlet, hogy milyen formában is kéne nekiállni ennek a levesnek, és az sem volt mindegy, hogy lassan a cékla szezon végére érünk, úgyhogy én most ünnepélyesen ezzel az étellel búcsúzom a téltől.

Hozzávalók:

-a leveshez:
2 közepes méretű cékla meghámozva és 1x1x1 cm-es kockákra vágva
2 kicsi krumpli 1x1x1 cm-esre darabolva
1 nagy szál póréhagyma karikákra vágva
1,5 liter zöldség alaplé
1 dl tejszín
3 dkg vaj
olíva olaj

-a galuskához:

250 g ricotta
2 evőkanál liszt
1 tojás
2 marék parmezán
2 teáskanál asztali torma

frissen őrölt bors


Vajon és olajon közepes lángon kb. 5 percig párolom a céklát és a hagymát, majd felöntöm az alaplével. Nagy lángon fölforralom, beledobom a krumplit és hagyom gyöngyözve forrni, amíg puhára nem főnek a zöldségek.
Eközben összekeverem a galuskához a masszát és hagyom pihenni.
Ha megfelelő állagúak a zöldségek, botmixerrel turmixolom, hozzáöntöm a tejszínt és még egyet forralok rajta.
A galuskákat két evőkanál segítségével formázom és lobogó sós vízben 1-2 perc alatt készre főzöm, majd a tányérba szedett levesbe rakom.

2007. október 14., vasárnap

Gomba krémleves


Végre! Nagyon vártam már, hogy legyen időm főzni. Az utolsó poszt óta éjjel-nappal dolgoztam és nem nagyon volt időm semmire, de most egy fél hétvégére visszaváltoztam építészből nővé, csak vásárolgattam és a konyhában tevékenykedtem. Ahogy az a korábbi posztokból is kiderült, nagy barátja vagyok a krémleveseknek. Nagyjából minden zöldségből azt csinálok. A most közzétett változat gyakran készül nálunk, ma pedig különösen életmentő volt a nagy másnaposságra való tekintettel. Drága barátnőm a wampon nem is engedte levenni a napszemüvegemet, de amióta ettem a levesből már jobb a helyzet, bár randevúra még nem vállalkoznék. De nem csak az ilyen szörnyű napokra ajánlom, egy tartalmas vacsora első fogásának is nagyon jó.

Hozzávalók:
1 nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma préselve
35 dkg csiperke gomba
25 dkg nameko tőkegomba (más is lehet, nálam most ez volt)
olíva olaj
3-4 dkg vaj
1,5 liter zöldség alaplé
1-1,5 dl tejszín

A vajon és az olajon megfuttatom a gombákat és a hagymát, amikor már összeestek, mehet bele a fokhagyma, még egy percig pirítom, majd felöntöm az alaplével. Nagy lángon fölforralom, aztán lassú tűzön kb. háromnegyed óráig főzöm. Ezután leveszem a főzőlapról és botmixerrel összeturmixolom, felöntöm a tejszínnel és még egyszer összeforralom. Én szezámmaggal szeretem.

2007. szeptember 24., hétfő

Póréhagymás cukkini krémleves

Nem tudok sokat írni erről a levesről, valószínűleg azért, mert már nagyon hozzászoktam. Régóta készül nálunk és gyakori fogás, egyszerű megcsinálni, egészséges és nagyon jó első fogás olyan vacsorák alkalmával, amikor a főétel piros vagy narancssárga.

Hozzávalók:
2 közepes méretű cukkini
1 nagy vagy másfél kicsi póréhagyma
3 dkg vaj
olíva olaj
1,5 l zöldség alaplé
kb. 1 evőkanál kapor
1-1,5 dl tejszín

A karikára vágott zöldségeket vajon és olíva olajon megfonnyasztom a kaporral majd mehet rá az alaplé. Alacsony lángon puhára főzöm a cukkinit és a hagymát, botmixerrel összeturmixolom a levest, hozzáöntöm a tejszínt és még egyszer fölforralom. Én pirított szezámmaggal szeretem.

2007. szeptember 5., szerda

Közkívánatra: Sárgarépa krémleves

Tudom, szörnyen hangzik. Ha valaki sokat főz, akkor előbb-utóbb nagy mennyiségű vacsoravendégre számíthat. Nálunk is ez a helyzet, és amikor kérdezik az emberek, hogy mi a menü, és én kiejtem a számon a sárgarépa krémlevest, mindenki elkezd viszolyogni, ám amint megkóstolják, belátják, hogy fölösleges volt a hiszti, ez az egyik legfinomabb leves, amit valaha ettem. Az egyik kedvenc éttermemben, az Admirálisban kóstoltam akkor még szezonális levesként, ám később itt is olyan népszerű lett, hogy most már valódi nevén szerepel az étlapon.

Hozzávalók:
2 megtermett sárgarépa
3 gerezd fokhagyma (préselve)
1 liter zöldség alaplé
1-1,5 dl tejszín
olíva olaj
3 dkg vaj
a tálaláshoz pirított szezámmag, esetleg mandula vagy tejszínhab

A vajon és az olajon megfuttatom a fél vagy negyed körökre vágott sárgarépát, és amint összeesett, mehet mellé a fokhagyma, amivel még párolom 1 percig. Ha ez kész, mehet bele az alaplé, amivel addig kell gyöngyözve forralni, amíg meg nem puhul a zöldség. Ezután lehúzom a tűzről és botmixerrel összeturmixolom, fölöntöm a tejszínnel és még egy percre mehet a melegre. Én szezámmaggal szoktam enni, de lehet sajtos krutont, tejszínhabot, tökmagot vagy mandulát adni mellé.

2007. augusztus 30., csütörtök

Sajtos zöldborsó krémleves



Ezt a receptet a mirelit zöldborsó királynőjének, Nigellának köszönhetem, természetesen az általam közzétett változat apróbb átalakításokon esett át, én is azok közé tartozom, akik a hozzávalók elolvasása után úgy érzik, hogy most már végeztek, és rendszerint azok közül is jópárat kicserélek. A Drágám kedvéért itt az én verzióm.

Hozzávalók sok személyre:
fél kg zöldborsó
1,5-2 liter zöldség alaplé (nem vegetáriánusoknak lehet csirke is)
egy szál megtermett póréhagyma
kb. 15 dkg trappista sajt (lehet anikó, gouda, edami, vagy bármiylen semleges ízű sajt, Nigella mozzarellával csinálja, én is kipróbáltam azzal, de nekem nem ízlett annyira)
1,5 dl tejszín
kb. 3 dkg vaj
olíva olaj

Az olíva olajon és a vajon megpárolom a póréhagymát és a borsót. Amint összeestek, felöntöm az alaplével és kb. fél óráig alacsony lángon főzöm (először nagy lángon fölforralom, csak utána veszem le villanytűzhelyen 3-as fokozatra), drágám!, ez minden levesre vonatkozik, csak gyöngyözve szabad forralni. Ezután leveszem a tűzről és botmixerrel alaposan összeturmixolom, amint ez kész, felöntöm tejszínnel és még egy kis időre mehet vissza a tűzre. 2 perc múlva leveszem és mehet bele a reszelt vagy darált sajt.