Padlizsános, paradicsomos spagetti

Ez egy nagyon gyors és egyszerű tészta, azért kapott mégis helyet itt, mert nem akartam, hogy olyan sorsa jusson, mint sok más csodás étel, amit egyszer megcsináltam, és szép lassan a feledés homályába merült, ez igenis megérdemli, hogy gyakran kerüljön az asztalra. Tökéletes választás hétköznap vacsorára vagy ebédre, de azt is el tudom képzelni, hogy van olyan vendégség, ahol szívesen tálalnám tésztafogásként.

Hozzávalók 3 főre:

egy közepes méretű padlizsán kb. 5x5x5 mm-es kockákra vágva
2 közepes méretű paradicsom apró kockákra vágva (kb. 8x8x8 mm)
4 gerezd fokhagyma szeletekre vágva (nem préselve vagy reszelve!)
1 dl tejszín
3-4 dkg vaj
olíva olaj
só
frissen őrölt bors
sok-sok friss bazsalikom (2-3 marék)
fejenként 5-6 dkg spagetti
parmezánforgács a tetejére

Először fölteszem a tészta vizét, sózom, majd ha felforrt, majdnem készre főzöm a tésztát (a majdnem amiatt van, mert a szószban fejezem be a főzést).
Ezalatt olívaolajon magas lángon megpirítom a padlizsánt, amit meg is sózok (akkor jó, ha már szép színt kapott), majd mérsékelem a lángot és mellédobom a paradicsomot és a fokhagymát, jöhet még egy kevés só rá, illetve sok frissen őrölt bors; hagyom megfonnyadni a zöldségeket (nem kell teljesen szétfőzni őket), majd rádobom a vajat és a tejszínt, és 3-4 perc alatt összefőzöm őket. Ha kész, összeforgatom a tésztával és egy kevés főzővízzel, rátépkedem a bazsalikomot, és 2 perc alatt készre főzöm. Egy löttyintésni olívaolajjal és parmezánforgáccsal megszórva tálalom.

Sültpaprikakrémes, spenótos tagliatelle

Ez egy nagyon egyszerűen elkészíthető étel, tipikus hétköznapi ebéd vagy vacsora, az is bátran próbálkozhat vele, aki egyébként nem a konyhában tölti az idejét.
Ha valakinek fenntartásai vannak a paprikával, annak érdemes ebben a formában bevezetni a dolgot, az öcsém pl. csak így elkészítve hajlandó megenni, mivel így teljesen más az íze, mint nyersen vagy más formában sütve.

Hozzávalók 3-4 főre:

-a szószhoz:
2 nagyobb piros pritaminpaprika
1 ek. mascarpone
1-1,5 dl tejszín
2 nagyobb gerezd fokhagyma préselve
frissen őrölt színes bors
só

fejenként 2-3 gombóc tagliatelle
fejenként 4 marék bébispenót
fejenként 1 marék parmezánforgács
fejenként 1 marék pirított fenyőmag

A paprikát héjastul megsütöm a sütőben 220 fokon (akkor jó, ha elkezd feketedni a héja), majd műanyag zacskóba teszem fél órára pihenni (így könnyen le lehet húzni a héját). Ha kihűlt, megpucolom, majd a szósz többi hozzávalójával együtt botmixerrel pürésítem. A tésztát majdnem készre főzöm, leszűröm, majd összeforgatom a szósszal és 1-2 evőkanál főzővízzel (ez 2-3 percig tart), ha kész lehúzom a tűzről, és belekeverem a spenótot (így épphogy megfonnyad), majd parmezánforgáccsal és fenyőmaggal tálalom.

Spárgás, füstölt lazacos tagliatelle

Ez az étel elmaradhatatlan szereplője a spárga szezonnak.
Az ötletet a San Marzano pizzériától kölcsönöztem, náluk lehet hasonló tésztát enni.
Ideális olyan esetekre, amikor az ember nem ér rá, és hipp-hopp kell összehozni valami fancyt, mivel annyi idő alatt készül el, amíg a tészta megfő, és egy agglegény konyhában is össze lehet dobni. Akkor sem kell kétségbe esni, ha épp nem jut az ember spárgához, én télen cukkinivel szoktam csinálni. Fiúk, ha le akarjátok húzni egy kishölgy bugyiját, ezzel tuti befutók vagytok!

Hozzávalók 3 főre:

1 csomag zöldspárga 3-4 cm-es csíkokra vágva
1 nagyobb fej lilahagyma csíkokra vágva
10 dkg jó minőségű füstölt lazac
1-2 dl főzőtejszín
2 evőkanál mascarpone
20 dkg tagliatelle (nálam ez 3 adag, de mi nagyon keveset eszünk, máshol 10 dkg-ot szoktak mondani fejenként)
4-5 dkg vaj
opcionálisan parmezán
olíva olaj
só
frissen őrölt színes bors

Először a vizet teszem föl, mivel amíg megfő a tészta, a mártás is elkészül. Sokan tesznek olajat is a vízbe, szerintem teljesen fölösleges, mivel úgyis csak a tetején úszkál, én csak 1 tk. sót rakok bele. Eközben lassú tűzön (2/6) karamellizálom a hagymát, amikor elkezd puhulni, beledobom a spárgát, sózom, borsozom, majd ha megpuhultak, felöntöm a tejszínnel és a mascarponéval, 1-2 percig együtt főzöm őket, aztán lehúzom a tűzről. Ha a tészta elkészült (már majdnem puha, de egy kicsit roppan még), leszűröm (2-3 evőkanállal félreteszek a főzővízből), összeöntöm a szósszal és a félretett vízzel és 1-2 perc alatt készre főzöm őket, lehúzom a tűzröl és összeforgatom a falatnyi darabokra tépkedett lazaccal és vajjal. Sokan nem tesznek sajtot a halas tésztákra, de ehhez szerintem passzol egy kevés parmezánforgács.

Fehér spárgás lasagne

Szerintem ez a legjobb dolog, ami a spárgával történhet. A semleges tészta és besamel mellett nagyon koncentráltan van jelen a zöldség tiszta íze.
Először tavaly nyáron ettem ilyet a Donatella's Kitchenben. Azóta vártam remegő térdekkel az idei spárgaszezont, úgyhogy amint beköszöntött, ez volt az első (és azt hiszem az ez évi utolsó is) spárgás kaja nálunk (nem is értem, hogy miért csak az idény végén sikerült föltennem ide, azért remélem más is lesz olyan mázlista, hogy sikerül még a főszereplőből június közepén is szereznie).
Tökéletes hétköznapi vacsora, de én jeles alkalmakra is el tudom képzelni, csak akkor figyelni kell, hogy 1 személyes tálakban süsse az ember, mert nem túl dekoratív tányérra szedve (mivel a lényeg a sok krém, kevés tésztában van).

Hozzávalók 4-5 főre:

20 dkg lasagne tészta (én most boltit használtam, de lehet frisset is)
15 dkg ementáli
3 marék frissen reszelt parmezán

-a spárga krémhez:
1,5 kg fehér spárga (a sípok nélkül)
1 nagyobb vöröshagyma (lehet főzőhagyma is) közepes kockákra vágva
12 dkg mascarpone
3 dkg vaj
olívaolaj
só
fehérbors
2 marék frissen reszelt parmezán

-a besamelhez:
4 dkg vaj
3 ek. liszt
kb. fél liter tej (amennyit fölvesz a mártás)
2 marék frissen reszelt parmezán
só
szerecsedió

-a sípokhoz (ez a spárga csúcsa, én a fölső 8 centit hagytam ki a krémből):
a másfél kg spárga sípjai
1 szál újhagyma
só
(a tetejére érdemes 1-2 egész szál spárgát is félrerakni)

Vaj és olívaolaj keverékén üvegesre párolom a hagymát, majd mehet mellé a kb. 3 centis csíkokra vágott spárga (a sípokat félreteszem), sózom, borsozom, majd felöntöm a vízzel, hozzáadom a mascarpone 1/3-át, és fedő alatt közepes lángon puhára főzöm a spárgákat (a végén érdemes levenni a fedőt, hogy a víz egy része elpárologjon). A végén belekeverem a maradék mascarponét és a parmezánt, majd botmixerrel nagyon simára turmixolom.
A sípokat és az egyben hagyott spárgákat a sóval és újhagymával megfőzöm (annyi vízben, hogy éppen ellepje őket), majd leszűröm, és félreteszem (a hosszú szálak miatt érdemes serpenyőben csinálni).
A besamelhez a vajon megfuttatom a lisztet, a sót és a szerecsendiót, majd folyamatosan adagolom hozzá a tejet és kézi habverővel keverem, amíg el nem éri a megfelelő folyékonyságot, a végén belekeverem a parmezánt.
A besamell 2/3-át a spárgakrémhez keverem, és kezdődhet az összeállítás.
Alulra egy réteg krém kerül, rá egy réteg tészta, amire megint krém, majd a sípok egy része, egy kis ementáli, reszelt parmezán, majd megint tészta, ezt ismétlem addig, amíg 4 vagy 5 réteg tészta lesz, az utolsó réteg tészta tetejére alulra egy kis spárgakrémet kenek, fölülre pedig a maradék besamelt, megszórom reszelt ementálival, ráfektetem az egészben hagyott spárgákat, majd 210 fokos sütőben készre sütöm.

Sültpaprika krémes, cukkinis lasagne

Már régóta vágytam lasagnére és azon morfondíroztam, hogy hogyan is lehetne valahogy máshogy megközelíteni a kérdést, mint általában szoktam. Aztán beugrott a halas VKF!-re készített padlizsántorony, amiből akkor megmaradt egy kis paprikakrém, amit másnap spagettivel ettem és nagyon finom volt. Ehhez automatikusan társult a cukkini is, így született meg a vacsora gondolata.
Be kell, hogy valljam, egy kicsit gonosz is voltam, mert tudtam, hogy az öcsém nem tud ellenállni egy sütőből kivett nagy tál gőzölgő tésztának, de utálja a zöldségeket, különösen a paprikát, de úgy éreztem, hogy ebben a formában talán értékelni fogja és igazam is lett, meg tudta enni, sőt az én drága Orsi barátnőm is többször vett belőle, pedig ő is hasonló véleménnyel van erről zöldségről, mint a Gábojka. Úgyhogy ajánlom ezt azoknak, akik késztetést éreznek, hogy valakivel addig általuk nem kedvelt ízeket szerettessenek meg.

Hozzávalók:

35 dkg lasagne tészta (én most szárazat használtam, lehet frisset is vagy házit attól függően, hogy mennyi időnk van vagy mit találunk a boltban)
5 dkg reszelt karaván
5 dkg reszelt ementáli
2 csomag mozzarella

a paprikakrémhez:
6 megtermett pritamin paprika
4 gerezd fokhagyma préselve
1 kis doboz mascarpone
1 dl tejszín
friss bazsalikom
olíva olaj
só
frissen őrölt bors

a cukkinihez:
3 közepes méretű cukkini ellipszis alakúra vágva (kb. 3 mm vastag)
olíva olaj
só
frissen őrölt bors

a besamellhez:
4-5 dkg vaj
3 evőkanál liszt
5-7 dl tej (annyit kell önteni rá, hogy a szokásosnál hígabb legyen a mártás)
szerecsendió
só

A paprikákat 200 fokos sütőben addig sütöm, amíg kicsit meg nem feketedik a héjuk, majd egy uzsonnás zacskóba rakom őket, és hagyom kihűlni (erre azért van szükség, mert így könnyen le lehet húzni a héjukat).
Ha ezzel kész vagyok, olíva olajon megfuttatom a fokhagymát, rádobom a mostanra már pucér paprikákat, sózom, borsozom és hagyom 1-2 percet főni, majd botmixerrel pürésítem, aztán hozzáadom a mascarponét és a tejszínt, hagyom még egy kicsit a tűzön, és a végén beletépkedem a bazsalikom leveleket.
A besamellhez a vajon megfuttatom a lisztet, fűszerezem és fokozatosan öntöm rá a tejet, miközben közepes lángon főzöm és kézi habverővel keverem addig, amíg el nem fogy az összes hozzávaló.
A cukkiniket nagy lángon mindkét oldalukat sózva, borsozva hirtelen átsütöm. Ekkor kezdődhet az összeállítás. Alulra egy réteg paprikakrém kerül, rá egy réteg tészta (maradhat köztük egy kis hely), erre egy réteg besamell, aminek egy kevés sajtot halmozok a tetejére (a mozzarellát nem, mert az a tetejére megy), utána megint tészta következik paprikakrémmel betakarva, rá cukkinik, majd megint tészta, besamell és sajt, amíg el nem fogynak az alapanyagok. Én besamellel szoktam befejezni, aminek a tetejére már csak a mozzarella kerül. 190 fokos sütőben addig sütöm, amíg meg nem pirul a teteje.

VKF! XIII.- Morzsás lazac szarvasgombás, ricottás szív alakú raviolival

Ezt az ételt is a Cafe 57-ben kóstoltam először, a most futó étlapjuk egyik állandó szereplőjéről van szó. Már az első találkozáskor tudtam, hogy muszáj lesz az én repertoáromba is fölvenni különleges alkalmakra. Eredetileg a Valentin-napi vacsora főétele lett volna előtte póréhagymás édeskömény krémlevessel, utána szív alakú chilis csokis desszerttel, ám sajnos rajtam kívülálló okok miatt akkor elmaradt ez az esemény, de a 3 hónapja gondosan kieszelt menüt azért nem szerettem volna veszni hagyni, így átneveztem Ferikém a felhő szülinapi vacsorájává.
Ki is ment a fejemből, hogy most van a XIII. VKF! nevezési határideje, amíg nem vettem észre a figyelmeztetést a forduló háziasszonyánál, fakanálnál, aki különleges köreteket vár az indulóktól. Kapóra jött, hogy pont ezt terveztem szombati vacsinak, mert azt hiszem tökéletesen megfelel a célnak.
Boldog szülinapot Ferikém a felhő!

Hozzávalók:

-a tésztához (ebből 3 adag lesz):
10 dkg durumliszt
1 tojás
1 csipet só
1-2 evőkanál olíva olaj
liszt a nyújtáshoz

-a töltelékhez:
fél doboz ricotta (125 g)
1 marék frissen reszelt parmezán (természetesen a reszelő legkissebb lyukán reszelve)
1,5-2 tk szarvasgomba pástétom, friss szarvasgomba vagy amit talál az ember (a mennyiséget kóstolgatással célszerű eldönteni)
1 csipet só
nagyon kevés frissen őrölt bors

-a lazachoz:
2 szelet lazacfilé
2 fej vöröshagyma negyedelve
3 gerezd fokhagyma negyedelve
1 szál sárgarépa nagyobb darabokra vágva
fél fej édeskömény nagyobb darabokra vágva
egy negyed szárzeller 5 centis csíkokra vágva
5-7 friss kakkukfű ág
1,5 dl száraz fehérbor (nálam Nyakas chardonnay)
só
frissen őrölt bors
a morzsához:
1,5-2 marék panko (bővebben A bűvös szakácsnál, egyébként egy japán eredetű morzsáról van szó, nálunk az Ázsiában lehet kapni és nem is érdemes mással kísérletezni, a legtökéletesebb morzsa ilyen célra)
1,5 dkg puha vaj
1-2 ek olíva olaj
só

-a szószhoz:
1 fej cukkíni kb. 5 centis, vékony csíkokra vágva (én eredetileg zöldspárgával terveztem, de nem sikerült beszerezni)
fél gerezd fokhagyma préselve
1,5 dl tejszín
2 dkg vaj
olíva olaj
só
frissen őrölt bors (nem túl sok)

Előmelegítem a sütőt 200 fokra, majd a lazac filéket sózom, borsozom, egy nagy tűzálló edénybe rakom, majd mellédobálom a zöldségeket és a kakukkfüvet, fölöntöm a borral és vízzel addig, amíg még nem lepi el (a tetejét nem szeretném eláztatni), rájuk halmozom a vajjal és olajjal elkevert morzsát és mehet is a sütőbe, akkor van kész, mikor a teteje a képen látható módon néz ki.
Ezalatt géppel az első posztomban bemutatott módon kinyújtom a tésztát, aztán egy szív alakú sütiformával kiszaggatom, a felének a tetejére halmozok 1-1 teáskanálnyi tölteléket (csak egyszerűen összekeverem a hozzávalókat), bevizezem a szélét és ráragasztok egy üres tésztát. Alaposan belisztezett deszkán tárolom a főzésig (ha valakinek úgy hozza a sors, lefagyasztani is érdemes őket), különben odaragadtnak és ha föl akarom szedni őket, szétjönnek és kifolyik a töltelék).
A szószhoz olíva olajon és vajon megpirítom a cukkiniket, mikor kezdenek jól kinézni, mehet bele a fokhagyma, a só és a bors, majd rögtön a tejszín, amivel 1-2 perc alatt besűrítem.
Ekkora már majdnem megsült a lazac, úgyhogy a tésztákat lobogó sós vízben 3 perc alatt készre főzöm, majd 1-2 evőkanál főzővíz társaságában átmerem a szószba, ahol 1-2 perc alatt összemelegítem.
Tányérra teszem a lazacot, köré halmozom a tésztát és a szószt, majd 1-2 levél rukkolával megszórva tálalom.

Spaghetti Carbonara cukkinivel

Moha és Sáfrány a héten Milánóban járt drága Zsófi barátnőjénél, ahol fontos küldetésnek tartotta, hogy minél többet egyen éttermekben. Szerencsére sikerült rengeteg új ötletet begyűjtenie, ami vegetáriánusként Olaszország ezen részén nem egyszerű feladat. Ezzel az étellel is úgy találkozott, hogy a nagyon cuki pincérfiú hosszú beszélgetés után azt mondta, hogy csinálnak húsmentes Carbonarát a lányoknak.
Azért örültem meg annyira neki, mert mindig is vágytam erre a tésztára, de valahogy olyan elengethetetlen hozzávalónak tűnt a hús, hogy lemondtam róla. Pedig olyan egyszerű a megoldás, így utólag nem is értem, hogy hogy nem jutott eszembe.

Hozzávalók 3-4 személyre:

spagetti (közepesen vékony)
2 cukkini 1-2 mm vastag fél karikákra vágva
1,5 -2 felvert tojás
1-2 marék frissen reszelt parmezán
0,5 dl tejszín
egy kicsi gerezd fokhagyma préselve
olíva olaj
sok-sok frissen őrölt bors
só

Mivel nagyon gyorsan kész van, először fölteszem a tésztának a vizet. Mialatt az fölforr, a cukkiniket sóval és borssal megfuttatom olíva olajon és amikor majdnem kész, hozzáadom a fokhagymát és még egy fél percig a tűzön hagyom. A tojásokat sózom, borsozom, összekeverem a tejszínnel és a parmezán felével, majd félreteszem. A tésztát kifőzöm és egy kevés főzővízzel együtt a zöldséghez adom, 1-2 percig nagy lángon együtt rotyogtatom őket , hogy a tészta fölszívja a maradék vizet. Lehúzom a tűzről és hagyom egy kicsit kihűlni, nehogy rántotta készüljön véletlenül. 2-3 perc után ráöntöm a tojásos keveréket, a maradék parmezánt, borsozom, gyorsan összeforgatom és még egy kis parmezánnal megszórva azonnal tálalom.

Spenótos, gombás, paradicsomos lasagne

Ez az étel a husi szülinapi vacsorájának középső fogásaként készült el. Amikor kérdezgettem, hogy mit kér, akkor azt mondta, hogy a két kedvencére kíváncsi, a sárgarépa krémlevesre és a spenótos, ricottás raviolira gorgonzolaszósszal. Amióta elkezdetem írni a blogot, nem főztem még kétszer ugyanazt, úgyhogy a leves kívánságnak én is nagyon örültem, mivel kicsit hiányzott már, ám a második fogást megvétóztam, mert szerettem volna neki olyasmit főzni, amit talán még nem is evett nálunk. Jelentem a döntésem helyesnek bizonyult, a fiatalemberek kivétel nélkül nagyon elégedettek voltak, és az ünnepelt is azt mondta, hogy ez ugyanolyan finom, mint amit ő kért. Egyszer talán Horvátországból hazafele jövet ettem hasonlót, amikor az öcsém legjobb barátjának az anyukája vendégül látott minket. Mondanom sem kell, rögtön beleszerettem, hiszen a benne lévő alapanyagok közül az összes a kedvencem. Éveken keresztül abban a hitben éltem, hogy én is úgy csinálom, mint ő, aztán a kisfia vacsora közben fölvilágosított, hogy anyáé egészen más. Nagyon egyszerű megcsinálni, csak a mosogatni való sok utána egy kicsit.

Hozzávalók:

-1 csomag friss lasagne tészta (sajnos leadásom volt aznap, úgyhogy napok óta nem aludtam, és nem volt erőm tésztát csinálni, ha nyugodtabb időszakot élek, ezt a receptet használtam volna) (természetesen száraz tésztával is ugyanúgy működik a dolog)

-sajtok
1,5-2 csomag mozzarella
4-5 dkg friss parmezán

-a gombához:
40 dkg csiperke gomba
1 fej vöröshagyma apróra vágva
fél gerezd fokhagyma préselve
só
frissen őrölt bors
olíva olaj

-a paradicsomszószhoz:
1,5-2 jó minőségű paradicsom konzerv
2-3 gerezd fokhagyma préselve
egy pár friss bazsalikom levél
4 dl víz (függ a konzervtől)
só
frissen őrölt bors
olíva olaj

-a spenóthoz:
egy csomag mélyhűtött spenót (nem a pürésített fajta)
2 gerezd fokhagyma préselve
szerecsendió
fehérbors
só
olíva olaj

-a besamelhez:
4-5 dkg vaj
3 evőkanál liszt
5-7 dl tej (annyit kell önteni rá, hogy a szokásosnál hígabb legyen a mártás)
szerecsendió
só

Olíva olajon megfuttatom a fokhagymát 1-2 bazsalikom levéllel, majd mielőtt színt kapna, ráöntöm a konzerveket és a vizet. Kb. fél óra alatt készre főzöm (a besamelhez hasonlóan ennek is hígabbnak kell lenni, mint a szokásos, mert a tészta csak a sütőben fől és sok folyadékot szív magába), a végén mehet bele a többi levél. Közben a gombát és a hagymát kevés olajon megpirítom a fűszerekkel, ez kb. negyed óra alatt készül el. A harmadik főzőlapon olíva olajon kicsit megfuttatom a fokhagymát, beleöntöm a spenótot, fűszerezem és 3 perc alatt készre párolom. Ezután nekiállok a besamelnek. A vajat megolvasztom és beleszórom a lisztet és a fűszereket, majd egy perc pirítás után elkezdem fokozatosan fölönteni a tejjel állandó kavargatás mellett, ezt egészen addig folytatom, amíg nem kapok az átlagnál sokkal hígabb mártást (valahol egy krémleves és egy normál besamel között van félúton). Ha mindezekkel megvagyok, elkezdtem egymásra pakolni a rétegeket, alulra paradicsomot rakok, fölé tésztát, rá besamelt, arra gombát, aztán elkezdem az úgy rakni a rétegeket, ahogy a végéig fogom: tészta, paradicsom, spenót, tészta, besamel, gomba, sajt (mozzarella és parmezán is), tészta, paradicsom, stb. Igyekszem úgy befejezni, hogy végére egy réteg paradicsom és rá egy réteg besamel kerüljön, megszóróm sajttal és a 190 fokra előmelegített sütőben készre sütöm.

VKF! IX.- Kagylós sáfrányos linguine

Végre! Amióta van VKF! , mindig is szerettem volna indulni rajta. Nagyon izgatottan vártam már a témát, amit most dibbuk talált ki nekünk. Úgy gondolta, hogy ha az előző arról szólt, hogy más bőrébe kell belebújni, itt az ideje magunkba nézni kicsit, a mostani fejezet címe Belsőséges hangulatban. Nem kicsit estem kétségbe, amikor először olvastam. Aki nézegette már a receptjeimet, könnyen rájöhet, hogy a máj, szív, szalontüdő nem tartozik a kedvenceim közé. Szerencsére nyitva hagyta a kiskaput, elég, ha az étel nevében szerepel valami hasonló. Hosszú gondolkozás után leszűkült a lista három lehetőségre, az egyik opció a gyümölcsvelő volt, a másik a nyelvhal, a harmadik pedig a linguine. Azért döntöttem az utóbbi mellett, mert remekül passzol hozzá a kagyló és az áll a legközelebb a belsőséghez. Azért azt hiszem a mezőnyből én használtam ki leginkább a kibúvót, mivel még nem is magyarul szerepel az étel nevében az ominózus szerv. A linguine kicsi nyelveket jelent olaszul.

Hozzávalók:

40 dkg linguine
3/4-1 kg zöldkagyló (lehet fekete is, az a lényeg, hogy tengeri legyen)
4 gerezd fokhagyma (préselve)
2-3 dl minőségi fehérbor
1,5 csomag sáfrány (0,18 g)
1,5 dl tejszín
1 csokor friss petrezselyem
3-4 dkg vaj
olíva olaj
só
frissen őrölt bors
opcionálisan egy lime reszelt héja

Első lépésként érdemes a linguinet megfőzni (nem teljesen, mert a szószban nyeri el a végleges formáját), mivel a mártás gyorsan kész van, elég neki annyi idő, amíg a tészta eléri a megfelelő állapotot. A mártáshoz olíva olajon és vajon megfuttatom a fokhagymát, majd mehet bele a bor, a sáfrány, a kagyló, illetve a só meg a bors. A szörnyek annyi idő alatt fogyaszthatóvá válnak, míg a bor alkoholtartalma elillan. Ezután összeöntöm a tésztával és egy kis főzővízzel, és 1-2 percig együtt főzöm őket. Miután lehúztam a tűzről, hozzákeverem a petrezselymet és a lime héját.

Rosszlányok spagettije

Ezt az ételt egy fiatalember társaságában eltöltött kimerítő éjszaka után készítették az olasz hölgyek, mivel a férfiaknak a tengeren a helyük és szükségük van energiára, amit ez a nagyon gyorsan elkészíthető tészta remekül tud fedezni.

Hozzávalók 3 személyre:
kb. fél csomag szardella (nálam 72 grammos üvegben volt itthon)
egy doboz jó minőségű paradicsom konzerv
3 gerezd fokhagyma (préselve)
egy marék kapribogyó
egy marék magozott fekete olajbogyó
egy csokor friss petrezselyem
olíva olaj
frissen őrölt bors
1,5 tk. só
fél csomag spagetti (közepesen vékony)
esetleg frissen reszelt parmezán

Fölteszem a vizet a tésztának és a csomagoláson feltüntetett időpontnál egy perccel kevesebbet főzöm, majd leszűröm. Míg a spagetti készül, az olíva olajon megfuttatom a fokhagymát és a szardellát, majd ráöntöm a paradicsomot, sózom, borsozom és addig főzöm, amíg a tészta nem jut el a leszűrés fázisáig. Ezután összeöntöm őket, beledobom az olaj- és kapribogyót, és kb. egy percig közepes lángon együtt főzöm őket. Ha lekerült a tűzről, hozzákeverem a petrezselymet. Kicsit halas étel, úgyhogy nem feltétlenül kell hozzá parmezán, de mi megkóstoltuk és a végén úgy gondoltuk, hogy teszünk rá.

Paradicsomos mascarponés spagetti a drágámnak

Ez az egyik legegyszerűbb tészta, amit csinálni szoktam, nagyon gyorsan kész van és remekül lehet variálni pl. rákkal, zöldségekkel, salátákkal. A mostani verzió kapribogyóval és fenyőmaggal készült. Drágám, remélem örülsz!

Hozzávalók 3 személyre:
egy doboz jó minőségű hámozott paradicsom konzerv (lehetőleg lucullus paradicsomból)
120 g mascarpone (ha nem tudok szerezni, 1-1,5 dl főzőtejszínnel helyettesítem, de lehet mind a kettőt is)
fél csokor friss bazsalikom (a szárított nem jó)
3 gerezd fokhagyma
1,5 tk só
olíva olaj
frissen őrölt bors
fél csomag spagetti (én a tojás nélkülit szeretem)
egy marék kapribogyó
egy marék pirított fenyőmag
friss parmezán

Az olajon megfuttatom a fokhagymát (amit préseltem, ha nincs fokhagymaprése az embernek, reszelni is lehet) egy kis bazsalikommal és borssal, és még mielőtt színt kapna, ráöntöm a paradicsomot. Ekkor sózom, majd reszelek rá még egy kis borsot és lassú lángon főzöm addig, amíg a tészta (aminek már a szósz elkészítése előtt föltettem a vizet) meg nem fő annyira, hogy még harapni lehessen. Érdemes a spagettit úgy készíteni, hogy nem főzzük készre a tésztát a vízben, a mártással összeöntve fejezzük be, így magába szív abból is valamit. Ekkor lehet belekanalazni a mascarponét a szószba és amint elolvadt, összekeverni a spagettivel és forralni őket 1-2 percig. Mikor levettem a lángról, beledobom a bogyókat, a fenyőmag felét és a friss bazsalikomot. Fenyőmaggal és friss parmezánnal megszórva tálalom.

Spenótos, ricottás ravioli madárbegysalátás gorgonzolaszósszal

Nem ezt szántam első bejegyzésnek, de mivel a husi nagyon kedves volt és elvitt tányérokat vásárolni (mert ugye az embernek nem lehet gasztroblogja gyönyörű tányérok nélkül), úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy beváltsam az Il Terzo Cerchioban tett ígéretemet, miszerint megfőzöm ezt a raviolit neki, és mivel már nagyon be voltam sózva, hogy én is blogger lettem, muszáj volt az új étkészlet megérkezésekor elkezdeni az írást.


Hozzávalók 7 személyre:
-a tésztához:
12,5 dkg finomliszt
12,5 dkg durumliszt
1,5 tojás
kb. másfél dl víz (attól függ a mennyisége, hogy mennyit vesz föl a tészta)
fél dl olíva olaj
2 tk só

-a töltelékhez:
40 dkg friss spenót
1 csomag ricotta
4 gerezd fokhagyma
1 nagy marék frissen reszelt parmezán
kevés oliva olaj és vaj
1 tk só
frissen őrölt bors (én színeset használok)
szerecsendió

-a szószhoz:
kb 3 dkg vaj
olíva olaj
2 dl tejszín
7-8 dkg gorgonzola
2 nagy marék madárbegy saláta
frissen őrölt bors

-a tálaláshoz:
madárbegy saláta
friss parmezán (a reszelő legapróbb lyukán reszelve vagy forgácsok)
pirított fenyőmag

A tészta összeállításával célszerű kezdeni a műveletet, mivel amíg aludnia kell kb. fél órát a hűtőben, addig meg lehet csinalni a tölteléket illetve a szószt.
A lisztet átszitálom, elkeverem a sóval, majd beleöntöm a tojásokat (célszerű egyenként felütni őket, nem jó az egész kaját tönkretenni egy záp rémséggel), elkezdem összedolgozni és vízzel felönteni egészen addig, amig jól formálható kicsit szárazabb állagú masszát nem kapok, ezután locsolom meg olíva olajjal, egy kicsit gyúrom még, majd mehet a hűtőbe.
Amíg szunnyad a tészta, a vajon és az olajon megfuttatom a fokhagymát és a fűszereket (így sokkal intenzívebb ízük lesz, mintha később adnám hozzá), majd gyorsan, még mielőtt színt kapna, hozzáadom a spenótot és addig párolom, amíg össze nem esik.
Ezután neki lehet állni a szósznak. Fölteszem a vajat és az olajat egy viszonylag nagyobb serpenyőbe, mivel a kész raviolikat egyenként kell megforgatni benne. Ha elolvadt a vaj, ráöntöm a tejszínt, megborsozom és elolvasztom benne a gorgonzolát, a salátát csak az utolsó pillanatban dobom bele, mivel nagyon gyorsan összeesik.
Ha mindezekkel végeztem, a tészta már kész van arra, hogy a elnyerje végleges alakját. A legegyszerűbb tésztagéppel dolgozni, fokozatosan kell kinyújtani, az egyes szinttől haladva, én a 7-esig jutottam. Célszerű kis adagokat használni, különben kezelhetetlenől hosszú csík lesz az eredmény. Ha megvannak a lapok, lisztezett deszkán neki lehet állni a formázásnak. Elvileg négyzet alakúnak kell lennie, én most a kör mellett döntöttem, de Valentin-napokor biztos szivet csinaltam volna. Ekkora már biztosan kihült a spenót annyira, hogy hozzá lehessen keverni a ricottát és a parmezánt.
Ha ki vannak szaggatva, 1 nagy teás kanál tölteléket teszek a közepére és ráragasztok egy másikat (a receptek, amiket olvastam mind azt írják, hogy célszerű tojást használni ragasztónak, én nem találtam szükségesnek, anélkül is tökéletesen működött).
A kész raviolikat forró sós vízbe dobom és 3 perc alatt készre főzöm, majd mehetnek a meleg mártásba kb. 20 másodpercre. Innen irány a tányér, ahol még megszórom friss salátával, parmezánnal és pirított fenyőmaggal.