Epres, limoncellós tiramisu

A családunkban kicsi korunk óta ez Az édesség. Mivel a gyerkek nem kapnak kávét és alkoholt, az anyukám a Sacher szkácskönyv ajánlatát megfogadva epres verzót csinált nekünk, és ahogy nőttünk, rájöttünk, hogy felnőtt fejjel is jobban szeretjük ezt, és már a szesztől sem kell megfosztanunk magunkat, így került bele a limoncello az eper tökéletes kiegészítőjeként.
Hosszú várakozás és rengeteg pakolás után végre saját konyhám van, úgyhogy adta magát, hogy ezzel a desszerttel avassam föl (bár sokkal korábban meg kellett volna jelennie a Moha és Sáfrányon, mivel még a 2. GBT után megígértem a hölgyeknek, hogy kikerül).
Nem tudok olyan vacsorát elképzelni, aminek ne lenne tökéletes zárása; ám ha az ember valami szerencsétlent akar utána az ágyába cipelni (vagy esetleg le akarja fotózni), akkor érdemes 1 adagos edényben készíteni, mivel gyakorlatilag lehetetlen nagy tálból kivéve szépen tálalni.



Hozzávalók:

-a krémhez:
6 tojás sárgája
6 evőkanál finom szemű kristálycukor
0,5 dl limoncello
0,5 kg mascarpone
1 tk. vaníliakivonat

1,5 csomag mélyhűtött eper (kb. 70 dkg) (ha szezon van, nyilván érdemes azt használni)

1 csomag babapiskóta (20 dkg)

jó minőségű kakaópor a tetejére

A tojássárgáját a cukorral és a vanília kivonattal fehéredésig keverem (elektromos habverővel), majd vízgőz fölött folyamatosan kevergetve (szintén habverővel, de itt már érdemes kézire váltani) megfőzöm (ez azt jelenti, hogy akkor van kész, ha már meleg). Miután kihűlt, összekeverem a mascarponéval és a limoncellóval.
Az epret botmixerrel pürésítem, majd kezdődhet a rétegezés.
Alulra kerül egy sor babapiskóta, rá egy réteg eper, arra pedig egy réteg mascarponés krém, ezt addig folytatom, amíg el nem fogynak a hozzávalók (érdemes akkora edény(eke)t választani, hogy 2-3 réteg legyen) (a tetejére a krém kerüljön), aztán legalább egy napra hűtőbe teszem, tálalás előtt pedig megszórom a tetejét kakaóval.